Eltérően vág a „kormányfűnyíró”

A gyógyszertámogatások harmadát, a közösségi közlekedésnek járó dotációk negyedét vonná el a kedden bemutatott Széll Kálmán-terv. A kormány egyes reformok árát a második nyugdíjpillérből származó egyszeri bevételek terhére számolná el.
A gyógyszertámogatások, a közösségi közlekedés és a foglalkoztatással kapcsolatos kiadások terén lehet a legnagyobb arányú szigorításokra számítani a kedden bemutatott Széll Kálmán-terv alapján.

Lapunk számítása szerint a gyógyszerkassza több mint harmadát elvonnák, a MÁV és a Volán társaságok támogatásában mintegy negyedével, a munkanélküli-ellátások és álláskeresési támogatások terén pedig ötödével vágná vissza a kabinet a költségvetési forrásokat. Ehhez képest a nyugdíj- és az önkormányzati kasszát 10 százalék körüli vagy az alatti mértékben kurtítaná meg a kormány a következő két-három évben.
Amennyiben a kabinet valóban ragaszkodik az idősek utazási kedvezményének megőrzéséhez, minden bizonnyal a diákok és a közszolgálatban dolgozók körében kell szigorításokra számítani. Az viszont már tudható, hogy az összesen évi 60 milliárd forintos megtakarítás egy része a MÁV jelenleg 300 milliárdot közelítő adósságának „semlegesítéséből” adódik: ez lapunk értesülése szerint évi 20-30 milliárdnyi kamattehertől szabadítaná meg az állami vasúttársaságot.

A MÁV adósságátvállalása kapcsán további érdekesség, hogy egyszeri kiadásról lévén szó, jó esély van arra, hogy az Európai Bizottság azt nem veszi figyelembe az úgynevezett túlzottdeficit-eljárás során. Utóbbi keretében ugyanis a strukturális, vagyis egyszeri tételek nélküli egyenleget figyeli Brüsszel. Attól azonban nem kell tartani, hogy a MÁV-adósság 4 százalék környékére löki akár csak a „sima” deficitet is, ahogy az egyébként számszakilag lehetne: a magánnyugdíjpénztárak szintén egyszeri tételnek minősülő vagyonának hála, a büdzsé még így is többletet mutat majd. Ám éppen az „egyszeriség” miatt vált szükségessé szűk egy hónapja, hogy 250 milliárd forintot zároljanak az államháztartásban, és a folyamatok láttán könnyen lehet, hogy ez a kiadáscsökkentés a jövőben tartóssá is válik.

A kormány egyébként – elsősorban háttérnyilatkozatok formájában – elismeri, hogy az idén 2010-hez képest romlik a büdzsé strukturális egyenlege, ám a zárolással és a kedden – legalábbis körvonalában – bemutatott reformcsomaggal hazánk még így is kikerülhet az EDP-eljárás alól. Brüsszel összességében pozitívan fogadta a friss Széll Kálmán-tervet, bár Olli Rehn pénzügyi és gazdasági biztos szóvivője hiányolta a konkrétumokat. Amadeu Altafaj szerint még mindig nem lehet megbecsülni, elégségesek lesznek-e a kilátásba helyezett lépések ahhoz, hogy fenntartható pénzügyi pályára kerüljön a magyar gazdaság. A szóvivő mindezzel együtt helyes irányba tett lépésnek minősítette a reformcsomagot, mivel „a jelek szerint abban több előremutató szerkezeti átalakítás szerepel”. Amadeu Altafaj szerint az Európai Bizottság azt is örömmel vette, hogy a program egyik fő célkitűzése az államadósság csökkentése.