BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Feladta gazdasági vízióit az Orbán-kormány

Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a Reutersnek azt mondta, hogy 3-3,5 százalékos növekedéssel számol a kormány a 2013-ra. A Széll Kálmán-terv előtt még 5 százalékos növekedésről beszélt a gazdasági tárca.

A magyar költségvetési kiigazítási program célja az volt, hogy csökkentse a költségvetési hiányt és feltételezi, hogy 3-3,5 százalékos növekedés lesz 2013-ra, mely jóval alulmúlja a korábbi kormányzati konszenzust – mondta Kármán András, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára kedden a Reuters hírügynökségnek.

A kormányzat korábbi előrejelzését, mely 5 százalékos gazdasági növekedéssel számolt a 2013-2015-ös időszakra több közgazdász és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is azzal a kritikával illette, hogy túl optimista.

A további biztonságos tervezés miatt számolunk konzervatívabb növekedési prognózissal – indokolta Kármán, hogy visszavágták a növekedési kilátásokat.

A reformok célja, hogy segítse a költségvetés fenntarthatóságát, és a csomag 900 milliárd forintos megtakarítást jelent 2013-ig, amikor az egyszeri bevételek - beleértve a válságadókat - megszűnnek. Arra az évre 2,2 százalékra csökken a költségvetési hiány.

A csomagról további részletek itt olvashatók!

Az intézkedések közé tartozik a gyógyszerkassza csökkentése, a munkanélküli ellátások megvágása, valamint a nyugdíjszabályok szigorítása. A Moody’s hitelminősítő „Baa3”, vagyis a legalacsonyabb még befektetésre ajánlott kategóriában tartja Magyarországot: a Széll Kálmán-terv megerősítette a besorolást, azonban a negatív kilátást fenntartja a Moody’s – írja a Reuters.

Kármán optimista abban a tekintetben, hogy az Európai Bizottság megszünteti a túlzottdeficit-eljárást Magyarország ellen még ebben az évben.

Mint ismert, Magyarország az Európai Unióba (EU) való belépése óta az eljárás alatt áll, ugyanis költségvetési hiánya azóta egyetlen évben sem érte el az EU célját, a GDP-arányos 3 százalékot.

Hozzátette: el tudom képzelni, hogy a Bizottság megvárja, míg elfogadják az intézkedéseket és megvárja annak költségvetési hatását.

Az Új Széchenyi-terv lebénulásához, az uniós források megvonásához vezetne az, ha hazánk tovább odázná a szerkezeti reformok megvalósítását, és így nem kerülnénk ki a túlzottdeficit-eljárás alól – ez az egyik megállapítása annak az angol nyelvű dokumentumnak, amelyet a nemzetközi piacok számára készített a kormány a küszöbönálló megtakarítási lépésekről.

A Reuters emlékeztet, hogy februárig teljesült az egész évre tervezett költségvetési hiány több mint 80 százaléka. Kármán azt mondta, hogy az idei költségvetés nem hasonlítható össze az előző évek költségvetésével, mert jelentős egyszeri bevételek folynak be a költségvetésbe, de csak az év későbbi időszakában.

„Az is igaz, hogy a bizonytalanság nagyobb, mint korábban, ezt láthattuk már a múlt évben is” – nyilatkozta Kármán. „Ez volt az egyik oka annak, hogy 250 milliárd forintos stabilitási tartalékot hozott létre a kormány ebben az évben – tette hozzá.

Miközben a kormány várhatóan tartja a pénzforgalmi GDP-arányos 3 százalékos hiányt, a magán-nyugdíjpénztári eszközök miatt az EU elszámolási rendszerében többletet is mutathat a költségvetés – hangsúlyozta az államtitkár.

Úgy vélekedett, hogy a többlet így elérheti a GDP 3 százalékát, de alacsonyabb lehet, ha a kormány átvállalja a közlekedési vállaltok adósságát a nyugdíjkasszából átkerült eszközökből.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.