Háború az MNB-ben: Simor visszavág
Eszerint a jelenlegi elnök kinevezése óta eltelt három évben a könyvvizsgáló mindannyiszor megállapította, hogy az MNB-nek az Országgyűléshez is eljuttatott „éves beszámolója a bank vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valós képet ad”, és a 2010. évi beszámolóban sem várható ettől eltérő megállapítás. Az ÁSZ ugyancsak évről évre vizsgálta a jegybank működését. 2007-2010 között egyszer sem kellett felhívnia a figyelmet pazarlásra, pénzeszközökkel, költségekkel, beruházásokkal való szabálytalan, gondatlan gazdálkodásra.
2010 decemberében megkezdte működését a részint az új Országgyűlés által választott, illetve a nemzetgazdasági miniszter által delegált tagokból álló FB. Az új FB az egyébként irányítása alatt működő belső ellenőrzés munkatervében szereplő ellenőrzéseken kívül négy vizsgálatot indított el, amelyek a Pénzjegynyomda Zrt., a Magyar Pénzverő Zrt. gazdálkodását, valamint egy 2010 decemberében kiírt, de még le sem zárult kommunikációs tendert és a bank tavalyi arculatváltását hivatottak ellenőrizni. Ezeket a vizsgálatokat nem a belső ellenőrzés, hanem maguk az FB tagjai, az ellenőrzési tevékenységben tapasztalatokkal nem rendelkező FB titkárság munkatársai és külső tanácsadók végzik. Az FB ezen túlmenően, mindenféle ellenőrzés előzetes elrendelése nélkül, 2011. március 4-i ülésén állást foglalt az MNB bérpolitikájáról és egyéb kérdésekről is.
A jegybank működési költségei 2006-2010 között összességében 13%-kal, az inflációt is figyelembe véve, vagyis reálértéken 31%-kal csökkentek. Ennek eredményeként, 2010-ben a jegybank működési költségei az elmúlt évtized legalacsonyabb szintjére süllyedtek. Az MNB a következő években a költségek reálértékének szinten tartását célozza.
A jegybank humán erőforrás politikájának alapelvei a 2000-es évek elején, a jegybank előző vezetése idején kerültek kialakításra. A mostani vezetőség ezekkel az elvekkel egyetértve, de az eredményesség és hatékonyság szempontjait együttesen szem előtt tartva ezen a területen is folyamatosan törekedett az ésszerű takarékosságra. Az előző vezetés által elfogadott elvekkel összhangban az MNB a béreket, jövedelmeket a munkaerőpiacon a jegybank számára leginkább versenyt támasztó nagy kereskedelmi bankok jövedelméhez igazítja. A jegybank számára a közszféra csak nagyon korlátozott mértékben számít referencia piacnak, hiszen a közszférában, illetve a jegybankban potenciálisan foglalkoztathatók köre csak igen kis mértékben fedi le egymást. Mindazonáltal a jegybanki illetve a PSZÁF-nél dolgozók átlagjövedelme a múltban csak minimális mértékben tért el egymástól.
A jegybankban, mint ahogy magyarországi bankokban általában, beleértve más állami tulajdonú bankokat is (MFB, EXIMBANK), korlátozott számban találhatók olyan alkalmazottak, akiknek havi összjövedelme meghaladja a 2 millió forintot. Ezek a jövedelmek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a bank kiemelkedő tudású és tapasztalatokkal rendelkező munkatársait egy éles munkaerő-piaci versenyben a jegybankhoz tudja kötni, és őket teljesítményük folyamatos növelésére tudja ösztönözni. Könnyen belátható, hogy a jegybank magas színvonalú teljesítményének egyetlen záloga munkatársainak tudása és elkötelezettsége. A vezetői bérek kapcsán érdemes azt is megemlíteni, hogy míg a korábbi vezetés alatt a jegybankban az elnök mellett 3 alelnök és 8 igazgató irányított 21 szervezeti egység vezetőt, addig a jelenlegi irányítási rendben mindössze az elnök, a két alelnök és az ügyvezető igazgató irányítja a szervezeti egységek munkáját. Az elmúlt években tehát az alelnökök számának csökkentésén túl az igazgatói szint létszáma is radikálisan mérséklődött (8 főről 1 főre), annak összes költségével együtt.
A jegybank vezetése a válság beköszöntét követően különös figyelmet fordított a költségekkel való hatékony gazdálkodásra, beleértve a személyi költségekkel való gazdálkodást is. Ennek jegyében az MNB személyi költségei csak a 2008-2010 közti időszakban 13%-kal, reálértékben 20%-kal csökkentek. A jegybanki átlagjövedelmek emelkedése ebben az időszakban elmaradt az inflációtól, tehát az itt dolgozók reál átlagjövedelme is csökkent. A bank vezetése mindeközben természetesen évről évre lefolytatta az érdekképviseletekkel szükséges egyeztetéseket és mindenben az érvényes jogszabályoknak megfelelően járt el. Az FB 2010-ben áttekintette a végkielégítések helyzetét is. Következtetéseit az alábbiakban idézzük: „Az FB megállapítja, hogy az MNB-ben a végkielégítések ügye rendezett, a kialakult gyakorlat a Munka Törvénykönyvén és a Kollektív szerződésen alapul, valamint jellemzően megfelel a költségtakarékossági szempontoknak”. Említésre érdemes, hogy az FB elnöke és az FB Titkárság két munkatársa korábban a jegybank alkalmazottai voltak. 2007-2008. évi távozásukkor összesen csaknem 100 millió forintos végkielégítésben, illetve munkaviszonyuk megszüntetéséhez kapcsolódó egyéb juttatásban részesültek.
A jegybanki kommunikáció a monetáris politika egyik fontos eszköze. Célcsoportja valamennyi magyar állampolgár. Ezen felül a jegybank feladatainak természetéből fakad, hogy a nemzetközi gazdasági élet meghatározó szereplői és szervezetei, valamint befektetői felé is könnyen elérhetővé és érthetővé kell tennie a monetáris politika döntéseit, célját. A jegybank kommunikációs tevékenységének költségei az elmúlt öt évben a következőképpen alakultak.
A fentiekből látható, hogy kommunikációs költségek 2006 és 2010 között 22%-kal, reálértéken több mint 37%-kal csökkentek. A legnagyobb csökkenés a külső tanácsadók, szolgáltatók igénybevételénél figyelhető meg, itt a csökkenés mértéke nominálisan is eléri a 37%-ot, reálértéken pedig 53%-kal csökkentek a jegybank ilyen típusú költségei. Tehát a kommunikációs terület létszámában és személyi költségeiben is megtakarítást hozott a jelenlegi vezetés, nevezetesen a személyi költségek 10%-kal, reálértéken pedig több mint 28%-kal csökkentek. A fenti számsorok teljes körűen tartalmazzák Braun Róbert elnöki kommunikációs tanácsadó alkalmazásával kapcsolatos költségeket is.
Az MNB olyan közintézmény, melynek kommunikációja, annak stratégiai megalapozása a lehető legmagasabb színvonalon kell, hogy történjen. Dr. Braun Róbert elismert stratégiai kommunikációs szakember, a Budapesti Corvinus Egyetem Marketing Intézetének docense, kandidátus. A Magyar Nemzeti Bank elnökének döntése alapján, a jegybank kommunikációs stábját egy stratégiai kommunikációs területen segítséget nyújtó szakértő tanácsadóval kívánta kiegészíteni. A szakember, oktatói, tanácsadói, tudományos kutatói munkája mellett, “további munkaviszony” keretében az MNB alkalmazottjaként – az MNB alkalmazottjaira vonatkozó összeférhetetlenségi, titoktartási kötelezettségek mellett – a Magyar Nemzeti Bank elnökének tanácsadójaként az elmúlt két évben intenzíven vett és vesz részt a jegybank kommunikációjának és nyilvános stratégiájának alakításában. Dr. Braun Róbert nem pályázat, hanem korábban a jegybank számára végzett munkája alapján került kiválasztásra. A jegybanknak nincs semmilyen kötelezettsége, hogy munkatársait pályázat útján válassza ki, ahogy azt az új FB gyakorlata is igazolja, hisz a külső tanácsadót, akivel a testület szerződést kötött, valamint az FB titkárságának új munkavállalóit az FB is pályázat nélkül választotta ki.
A FB a jogszabályok alapján az ellenőrzési tevékenységét a társaság javára és a tulajdonosok részére végzi és ennek során az ügyvezetés tevékenységét vizsgálja. Vizsgálatának szempontja, hogy a társaság ügyvezetésének tevékenysége megfelel-e a jogszabályban, a társasági szerződésben, illetve a társaság legfőbb szervének határozataiban foglalt rendelkezéseknek, vagy egyébként sérti-e a társaság érdekeit.
A Felügyelő Bizottság az ellenőrzési hatáskörébe tartozó véleménye kialakításához minden, az adott ellenőrzés témájával kapcsolatban felmerülő releváns tényt és körülményt figyelembe kell, hogy vegyen annak érdekében, hogy a megállapításai teljességgel megalapozattak és minden tekintetben helytállóak legyenek, illetve hogy ellenőrzési tevékenysége és megállapításai a társaság és a tulajdonos érdekét szolgálják és ne azzal ellentétes hatást váltsanak ki. Ez a követelmény nélkülözhetetlenné teszi a Felügyelő Bizottság a vizsgált tevékenységre vonatkozó valamennyi tény és adat- ideértve a vizsgált szervezetnél rendelkezésre álló tények és adatok - megismerését és figyelembevételét, valamint azt, hogy a vizsgálatot végző, hogy az ellenőrzött szerv képviselőinek álláspontját és észrevételeit a vizsgálat megállapításaival kapcsolatban előzetesen megismerje.
A Belső ellenőrök Nemzetközi Szervezete (The Institute of Internal Auditors – IIA) által 2009 decemberében kiadott gyakorlati útmutató – amely ajánlásokat fogalmaz meg az elvégzendő vizsgálatokkal kapcsolatban - hangsúlyozza továbbá a vizsgálati megállapítások megfelelő alátámasztottságának, a vizsgálatban érintett személyek meghallgatásának és a vizsgálatot végzők alapos felkészültségének a fontosságát. Továbbá az Állami Számvevőszékről szóló törvény is rögzíti az e szervezet által végzett ellenőrzések általános alapelvi szabályai között, hogy az ÁSZ megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége az, hogy a vizsgálat folyamán az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse, és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. Ezzel szemben az MNB Felügyelő Bizottsága a testület 2010 decemberében tartott alakuló ülése óta elrendelt egyes vizsgálatok lefolytatása során nem vette figyelembe az adott vizsgálatokkal kapcsolatban az MNB-nél rendelkezésre álló valamennyi tényt és adatot. Nem került sor az MNB véleményének kellő időben való kikérésére a Felügyelő Bizottság megállapításaival kapcsolatban, valamint nem került sor a Felügyelő Bizottság elé terjesztett testületi álláspont tervezetének a Bank vezetésével történő egyeztetésére sem.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.