Sok mindent már a bejelentés előtt is megtudhattunk a kormány intézkedése kapcsán – mondta Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza a Világgazdaság Online-nak. „Konkrétumok nem hangzottak el, és részleteket nem , de az egyértelműen látszik, hogy van "kormányzati szándék” a felvázolt célok megvalósításra.
A Matolcsy György, nemzetgazdasági miniszter által nyilvánosságra hozott reformcsomag végrehajtható, és méretét tekintve is megfelel a piac várakozásainak, a részleteket illetően azonban több kockázati tényező is felmerül" – emelte ki a közgazdász.
Kondrát Zsolt pozitív elemként emelte ki az „e-útdíj” bevezetését, valamint azt, hogy ezzel a kormány az államadósságot kívánja csökkenteni.
Orbán-csomag, avagy miért ihatatlan a kút vize Matolcsy szerint?
„Feszített projekt” a kormány intézkedéscsomagja, és mérete végül kisebb lehet a jelenleg tervezettnél. A növekedést is visszafogja majd valamelyest a program, és az sem biztos, hogy azonnal dolgozni kezdenek azok, akiktől megvonják a járandóságokat – fejtette ki az elemző. Ha valaki kevesebb pénzhez jut, akkor kevesebbet költ – magyarázta az egyik növekedésfékező hatást Kondrát.
Az elemző szerint nem reális a kormány által prognosztizált 4-6 százalékos gazdasági növekedés, tartósan legfeljebb 3,5 százalék képzelhető el a gazdasági előrejelzések szerint, mindazonáltal a költségvetési hiány így is a GDP 3 százalék alá kerülhet – tette hozzá.
Mivel a terv egyelőre nem tartalmaz részleteket, elképzelhető, hogy azok nyilvánosságra kerülése mérsékelheti a befektetői optimizmust: egyes politikai megfontolások, a lobbik "felpuhíthatják” a csomagot – tette hozzá.
A forint bizonytalan árfolyammozgása jelzi, hogy a befektetők még bizonytalanok a kormány strukturális reformterveit illetően. Barta György, a CIB Bank elemzője szerint a piac érzi, hogy ez egy "langyos csomag", ezért nem mozdult komolyan a forint árfolyama.
Szerinte a bejelentés alapvetően nem okozott meglepetést, sem a méretét, sem az érintett területeket illetően. Pozitív elem, hogy a kormány a kiadási oldal megtakarításaira koncentrál, hosszabb, fenntartható intézkedéseket tervez, mint például a rokkantnyugdíjak és a kori nyugdíjazás rendszerének szigorítása.
Ezek ugyanis később meglehetősen nehezen visszafordítható lépések; feltéve, ha a csomagot elfogadják. A piac ugyan remélt még 2011-re vonatkozó kiadáscsökkentést, de a bejelentésből egyértelműen látszik, hogy az intézkedések alapos előkészítést igényelnek, így nem véletlen, hogy a csomagnak érezhető hatása csak 2012-ben lehet.
Kedvező hír továbbá a munkaerő-piaci átalakítás, hiszen minden olyan lépés, amely növeli hazánk aktivitási rátáját és potenciális növekedési ütemét üdvözölendő.
Az elemző szerint ugyanakkor kockázatot jelent maga a tény, hogy ez csupán egy terv, s némely ponton társadalmi nyomásra lazulhatnak egyes pontok, egyebek mellett éppen a korai nyugdíjazás átalakítása, s bizonytalan az is, hogy a MÁV gazdálkodását hogyan tennék önfenntartóvá, hiszen az állami vasúttársaság hosszú évek óta komoly állami támogatásokkal működik, veszteségesen.
A közmunkaprogram bővítése is a fiskális lazulás kockázatával járhat együtt. Mindezek mellett a kormány deficitcéljait, valamint a 4-6 százalékos gazdasági növekedést meglehetősen ambiciózusnak tartja Barta György.
A reformcsomagról kiadott sajtóanyag szerint az intézkedések lehetővé tesznek alacsonyabb alapkamatszintet, ám az elemzők szerint a jelenlegi gazdasági helyzetben nincs lehetőség monetáris lazításra.
A most bejelentett intézkedéscsomagokból az mindenképpen jó hír, hogy a kormány végül is elkötelezte magát a ciklus egészére a 3 százalék alatti költségvetési hiány mellett és 2012-től ezt már a nyugdíjpénztári vagyon felélése nélkül is teljesíteni kívánja – áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzésében.
Ebben felhívják a figyelmet arra, hogy mivel az érvényes EU előírások szerint a nyugdíjpénztári vagyonátadást teljes egészében 2011-ben kell bevételként elszámolni, a most bejelentett 90 milliárd forintos 2012 évi és 220 milliárd forint 2013-14 évi ilyen felhasználás igazából azt jelenti, hogy a folytatódó hiánycsökkentés helyett a következő évekre a valódi cél (az EU-elszámolásokban) a csak éppen 3 százalék alatti deficit fenntartása.
Az idei költségvetésbe betervezett különböző egyszeri bevételek (nyugdíjpénztári vagyonátadás, válságadók, a végül a magánnyugdíj pénztárban maradó tagok tagdíja), továbbá az adótörvény szerinti további SZJA csökkenések 2013-ra összesen mintegy 1200 milliárd forintos bevételkiesést okoznak. Az idei egyenlegcél fenntartásához lényegében ezt kellene valamilyen módon pótolni. Ebből a 3 százalék körüli gazdasági növekedéstől várható automatikus közteherbevétel - emelkedés fegyelmezett kiadási politika mellett mintegy 500 milliárd forintot fedezhet. Ezért a most bejelentett mintegy 680 milliárd forintos kiadáscsökkentés – ha megvalósul - elégnek látszik a hiány 3 százalék alatt tartásához.
Az egyes területekre célzott csomagokban foglalt megtakarítások megvalósíthatósága azonban továbbra is erősen kétséges. A bejelentések sajnos nem tartalmazzák az intézkedések fontosabb szakmai részleteit, nem adnak elég információt arról, hogy a kitűzött célokat hogyan kívánják elérni. A vázolt nagyságrendek a legtöbb esetben irreálisnak tűnnek. A kétségekre a választ csak a most bejelentett csomagok későbbi kibontása, valószínűleg a szakmai törvények beütemezett parlamenti előterjesztése adhatja meg.
A GKI kiemeli, ha a most bejelentett kiadáscsökkentő intézkedések a vártnál kisebb megtakarítást hoznak, a kormány még mindig elővehet egy „B” tervet. Részben az idei évre bejelentett 250 milliárd forintos zárolás tartóssá tétele, részben további bevételnövelő adóintézkedések formájában. A pénzügyi célok így tarthatók maradhatnak, legfeljebb az ezeket eredményező intézkedések fenntarthatósága válhat kérdésessé.
„Ugyanakkor sajnálatos, hogy a mostani bejelentések elsősorban a költségvetési transzferkiadások területén kívánnak megtakarításokat elérni, a nagy költségvetési intézményi rendszerek régóta megérett átalakítása, működési módjuk változtatása, az intézményrendszer karcsúsítása és a finanszírozás ésszerűsítése most sincs napirenden. Az adórendszerbe vetett bizalmat tekintve nem szerencsés, hogy ez alkalommal is visszavontak egy több évre előre bejelentett adócsökkentést, bár a költségvetési egyensúlyi problémák miatt valószínűleg eredetileg sem kellett volna meghirdetni a 10 százalékos nyereségadót” – írja a GKI.
A gazdaságkutató szerint a kormány gazdaságpolitikája az eddigi növekedési prioritással szemben most az államadósság csökkentését helyezi előtérbe. Ez akár helyes is lehet, de a piacok akkor fogadják el hitelesnek, ha a csomagbontás megtörténik és valóban ezt az eredményt hozza.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.