Simor: Jó ideig hat százalékon maradhat az alapkamat

Változatlanul hagyta az alapkamatot a monetáris tanács, nem okozott tehát meglepetést a piacoknak. A testület csak ezt az egy javaslatot tárgyalta, így a szavazás is egyhangú volt – mondta el az ülést követő sajtótájékoztatón Simor András MNB-elnök. Az alapkamat a januári ülés óta 6 százalékos, és az elemzők többsége év végéig hasonló szintet vár.

A tanács új összetételében most szavazott először, a hónap során a parlament által kinevezett négy új külsős tagból három vett részt az ülésen. Az áprilisi kamatdöntésre azonban már várhatóan teljes létszámban jelen tud lenni a testület.

Az MNB tavaly novemberben kezdett kamatemelési ciklusba: a történelmi legalacsonyabb szintről, 5,25 százalékról három egymást követő hónapban egyaránt 25 bázisponttal szigorított.

Az infláció havi alapon 0,4 százalékot mutatott februárban, egy év alatt 4,1 százalékos pénzromlást mértek, elsősorban az emelkedő nyersanyag- és élelmiszerárak miatt. A maginfláció mérsékelt, 1,9 százalékos maradt éves alapon (szezonálisan kiigazítva). A Reuters által megkérdezett közgazdászok előzetesen azt várták, hogy nem változik az irányadó ráta.

A hazai fundamentumok jelentősen stabilizálódtak: a Magyarországgal szembeni bizalom emelkedett, mely megmutatkozott az államadósság törlesztésének leállása esetén köthető biztosítási felár csökkenésében (CDS-felár).

A CDS-felár egy hónap alatt 35 bázisponttal csökkent 268,5 pontra. Három hónapos távlatban 110 bázispontos csökkenést láthattunk.

A kormány költségvetési kiigazítási terve megnyugtatta a piacokat, a költségvetés strukturális hiánya csökkenni fog a terv megvalósításával, és a középtávú fenntarthatóság javulhat.

A forint az Orbán-kormány ideje alatt a legerősebb szinten áll az euróval szemben: 266-267 forint között jegyzik a közös európai devizát. Így ez sem indokolhatta a kamat emelését.

Csökkentésre azonban nem lehetett tér: az Európai Központi Bank (EKB) és a környező országok jegybankjai most kezdhetnek kamatemelési ciklusba, és ebben a környezetben nehéz kamatot vágni – vélik elemzők. Miközben a hazai infláció továbbra is meghaladja az MNB középtávú 3 százalékos célját.

Egy javaslat volt, és egyhangú volt a döntés – jelentette ki Simor András. „Nem is szeretném ellőni a poénokat, szerdán ismerhetjük meg az inflációs jelentést” – kezdte sajtótájékoztatóját Simor András, az MNB elnöke. Néhány dolgot azonban megosztott.

Az előrejelzés lényegi megállapítása, hogy bár a különböző költségsokkok miatt az infláció az idei évben számottevően meghaladhatja a jegybank inflációs célját; a jövő év végére az inflációs cél közelébe alakulhat. A cél eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására – hangsúlyozta az MNB elnöke.

Milyen tényezők befolyásolnak?

Azok a költségsokkok, amik a gazdaságot érik (nyers, élelmiszer, olajár költségsokkok) számottevően nagyobbak, mint amire számítottunk. Az olajára 20 százalékkal haladja meg a novemberi előrejelzést – fejtette ki Simor.

Ugyanakkor a fogyasztási árakba való begyűrűzés a korábbiaknál kisebb mértékben gyűrűzik be, így nehezebben lehet érvényesíteni a költségsokkokat (a gyenge belső kereslet hatására).

MNB stábja úgy látja, hogy az infláció 2011-ben jóval a cél fölött, de 2012 végére a célra, vagy a cél közelébe süllyedhet. Az elmúlt időszak kamatemelései hozzájárulnak ahhoz, hogy fékezzék a másodkörös hatásokat, a cél eléréséhez hozzájárul. Gyorsul a gazdaság, a kibocsátási rés negatív maradhat, mely fékezi az infláció alakulását; a munkanélküliség 10 százalék fölött maradhat.

A növekedés szerkezete fokozatosan változik: a belső fogyasztás is hozzá fog járulni a növekedéshez. Idén az SZJA-változások és a nyugdíjpénztári reálhozamok kifizetése miatt jelentősen élénkülhet a fogyasztás. Azonban a Széll Kálmán-terv megvalósítása kapcsán a fogyasztási növekedés mérsékeltebb lesz.

A stáb az inflációs előrejelzést egy új modellel végezte, amely más kérdésre keresi a választ, mint a régi. Az új előrejelzés arra a kérdésre keresi a választ, hogy a monetáris tanácsnak milyen lépéseket kell hoznia ahhoz, hogy az infláció a két éves horizonton elérje a célt – mondta Simor, aki azt is hozzátette: ez semmiben nem korlátozza a tanács lehetőségeit. A kamatpályát nem kötelező a tanácsnak elfogadnia, sőt, saját kockázati pályákat állíthatnak fel.

Két kockázati pálya

1. Az inflációs várakozások nem kellően horgonyzottak, ezért ahogy a belső kereslet növekszik, felerősödnek a költségsokkok inflációs nyomása: ennek megvalósulása felfelé nyomná a kamatpályát.

2. A hitelezési feltételek szigorúak lesznek, amely alacsonyabb fogyasztási keresletet jelent: ebben az esetben a monetáris kondíciók lazulására lehet számítani.

"A Monetáris Tanács megítélése szerint az előrejelzési horizonton élénkülhet a gazdaság növekedési üteme, azonban a kibocsátás mindvégéig elmarad potenciális szintjétől. A gazdaságot érő költségsokkok miatt rövid távon az infláció számottevően meghaladhatja az inflációs célt, jövő év végére azonban további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet" – áll a Magyar Nemzeti Bank közleményében.

Az elmúlt időszak kamatemelései is mérséklik a költségsokkok esetleges másodkörös hatásait. Mindezen hatások eredőjeként az infláció idén jelentősen meghaladhatja a 3 százalékot, jövő év végére azonban a cél közelében alakulhat. Az inflációs cél 2012-ben történő eléréséhez huzamosabb ideig szükség lehet a jelenlegi kamatszint fenntartására – emelte ki a jegybank.

Az elmúlt időszakban Magyarország kockázati megítélése a korábbi hónapok javulása után márciusban nem változott számottevően. A kormányzati intézkedések bejelentése már nem járt érdemi hatással, azok már korábban beépültek a kockázati felárakba – teszik hozzá.
 
„A Monetáris Tanács a fentieket figyelembe véve az alapkamat szinten tartása mellett döntött. A jelenlegi kamatszint fenntartása mindaddig indokolt, amíg a gazdasági folyamatok az inflációs jelentés alappályájával összhangban alakulnak. Amennyiben a beérkező adatok a költségsokkok erősebb begyűrűzésére utalnak, az inflációs kockázatok a jelenleginél szigorúbb monetáris kondíciókat tehetnek szükségessé. A hitelezés vártnál lassabb élénkülése és a kedvezőtlenebbül alakuló belföldi kereslet ezzel szemben az alapkamat mérséklését is indokolhatja középtávon” – zárul a közlemény.