BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Újabb részletek a csomagról: nyugdíjrendszer, munkaerőpiac

Kedd délután egy zárt körű háttérbeszélgetésen Kármán András gazdasági államtitkár számos részletet árult el a pár órával korábban bejelentett Széll Kálmán Tervvel kapcsolatban. A kormány 2013-14-ben 90 milliárd forintos bankadóval számol. Kissé érthetetlen, hogy mindezekhez miért kellett egy külön háttérbeszélgetést tartani.

Az intézkedések között szerepel a táppénz összegének, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének csökkentése, a nyugdíjemeléseknél inflációhoz kötött indexálás általánosítása, a teljes korkedvezményes lista felülvizsgálata, a gyógyszerkassza esetében nemzetközi referenciaárazás kidolgozása - írja a portfolio.hu.

Az intézkedések 7 területet érintenek, minden területhez konkrét megtakarítási összegeket rendeletek, amelyről már több körben tárgyalt a kormány.

  • Munkaerőpiac: itt a passzív juttatások visszafogása a cél, az önkormányzatok helyett a helyi vállalkozók kapnák meg a közmunkaprogram helyébe lépő nemzeti foglalkoztatási program "lebonyolítását".
    A kormány emellett azt tervezi, hogy tovább mérsékli a táppénz összegét, valamint az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejét is csökkenti.
    A kormány tervezi a több jogcímen igénybe vehető szociális transzferek összegének maximalizálását, valamint a családtámogatási ellátások szintének nominális rögzítését is.
    2012-ben 195 milliárd, 2013-bn 213 milliárd megtakarítás az ideihez képest.

  • Nyugdíjrendszer : Az inflációhoz kötött indexálást általánosítaná a kabinet, vagyis figyelmen kívül hagyja a gazdasági növekedés szempontját a nyugdíjak rendszeres emelésénél.
    - minden rokkantnyugdíjba vonult ember esetét megvizsgálja a kormány
    - a korkedvezményes nyugdíjbavonulás lehetőségének drasztikus csökkentése is a kormány tervei között szerepel. Egyrészt a teljes korkedvezményes listát felülvizsgálnák és a jogosultak számát a felére csökkentenék.
    - a nyugellátás kedvezményeinek megszüntetését kívánja a kormány elérni a fegyveres testületeknél
    - a fegyveres testületeknél jelenleg érvényes kedvezményes nyugellátás megállapítási szabályokat szintén megszüntetné a kormány.
    2012: 99 milliárd, 2013: 129 milliárd megtakarítás

  • Közösségi közlekedés: A MÁV és Volán szorosabb integrációja ismét napirenden lesz. A kormány kamatmegtakarítással is számol, ha átvállalja a MÁV adósságát. Ehhez azonban a közlekedési cégnek kidolgozott üzletstratégiával kell rendelkeznie. A mintegy 300 milliárdos adósságrendezést a nyugdíjvagyonból fedeznék, ami így sem nem nyugdíjkiadásokra menne. Ez nem számítana bele az államháztartási hiányba, így kulcsfontosságú a 250 milliárdos stabilitási alap, amellyel jövőre és azután is számolni kell.
    2012: 45 milliárd, 2013: 60 milliárd megtakarítás.

  • Felsőoktatás: A kormány megpróbálja az államilag támogatott felsőoktatásban a természettudományos és a műszaki irányba eltolni a hangsúlyt: a tervezett megtakarítási összegek fényében elképzelhető, hogy a jövőben valamelyest csökken az államilag támogatott létszám. Emellett a kiüresedett kapacitásokat is felszámolná a kabinet.
    2012: 12 milliárd, 2013: 38 milliárd megtakarítás

  • Gyógyszerkassza: A gyógyszerkassza egyensúlyi helyzetének elérése érdekében kidolgozzák a nemzetközi referenciaárazást, a nagy értékű terápiák eredményességét nyomon követnék és felülvizsgálják a biotechnológiai terápiák eljárásrendjét is. Arra azonban nem tudott választ adni a minisztérium, hogy a kormánynak milyen szándékai vannak a gyógyszergyártók K+F kiadásainak leírhatóságával.
    2012: 83 milliárd, 2013: 120 milliárd megtakarítás.

  • Állam és önkormányzat : Az állami és önkormányzati szférában a kötelező állami feladatok méretgazdaságosságának szem előtt tartásával bizonyos kisebb intézmények összevonása is felmerülhet, ami azt mutatja, hogy a kormány érzékeny területekhez is hozzányúl. Szóba jöhet még ezen a területen egyes önkormányzati feladatok állami, központi szintre történő helyezése. A kormány elképzelései között szerepel az is, hogy betiltja az önkormányzatok számára a működési hitel felvételét és fejlesztési hitelt is csak kormányhivatal ellenőrzése mellett kaphatnának.
    2012: 32 milliárd, 2013: 122 milliárd megtakarítás

  • Államadósság: Az államadósság-csökkentő alap esetében a kormány azzal számol, hogy 2013-ban és 2014-ben a jelenlegi összeg fele folyik be a költségvetésbe a pénzügyi vállalkozások különadójából. Vagyis a bankadó a tervezési horizonton nem fut ki a jelenlegi tervek szerint. A többi válságadó esetében viszont 2013-tól teljes megszűnéssel számolnak.
    Az alap befizetésének másik lába a 100 milliárd forintos úthasználati díj és a társasági adó (eredetileg 2013-tól tervezett) csökkentésének elhalasztásából származó 120 milliárd forint. Autópálya-matricából jelenleg 47 milliárd forint folyik be a költségvetésbe, és a kormány ezt akarja 100 milliárd forintra felemelni. A rendszer kiépítésének költségeit ez a tétel nem tartalmazza, de a minisztérium elmondása szerint a kiépítés teljes egészében uniós forrásból finanszírozható.
    2012: 90 milliárd, 2013: 220 milliárd megtakarítás.
  • A délelőtti bejelentés után Orbán Viktor a Széll Kálmán Alapítvány vendégei előtt szűk körben, a sajtó kizárásával tartott egy rövid beszédet, a spórolási tervek keddi bemutatása után. Ám nem ez volt az egyetlen zárt körű információátadás a kormány részéről. Információink szerint a Kármán András által tartott háttérbeszélgetésre az elemzőket hívták meg.

    Kármán András egyébként a kormányzati honlapon videointerjút is adott, ahol leszögezte, hogy Magyarország számára csak az adósságcsökkentés útja járható, a további növelés aláásta volna a piaci bizalmat. Az adósságcsökkentést középpontba állító gazdaságpolitikát úgy kell végrehajtani, hogy egyrészt az államháztartási hiányt tartósan kell 3 alá csökkenteni, másrészt ezt úgy kell megtenni, hogy ez segítse a növekedést és a foglalkoztatást. Az államtitkár leszögezte, hogy tartósan csökkenő államadóssághoz fenntartható szintű növekedésre van szükség. Számot ugyan nem mondott, de Matolcsy György mai tájékoztatóját 4-6 százalékos növekedés eléréséről beszélt. Az Equilor szakértői úgy fogalmaztak , e szint elérése "nélkül ugyanis az egész tervezet valószínűleg tarthatatlan; vagyis nem, vagy csak rendkívül lassan nőhető ki az adósság, ami továbbra is súlyos kamatterheket róhat a költségvetésre, behatárolva annak későbbi mozgásterét."

    Kármán arról is beszélt, hogy az adósságszolgálatunk kamatterhei meghaladják a GDP 4 százalékát, ami szerinte több mint amennyit az egészségügyre fordít az ország. Ez kissé furcsa, hiszen Matolcsy előadásában még az áll, hogy Magyarország 2009-ben a GDP 5,02 százalékát költötte egészségügyre. Ez persze még mindig a legalacsonyabb arány a visegrádi országok között.

    Az államtitkár elmondása szerint a kamatfizetés csökkentése csak hosszabb távon lehetséges, ehhez csökkenteni kell az államadósságot magát, valamit erősíteni kell a befektetői bizalmat, ami csökkentheti a kamatszintet, így az közelebb kerülhet az eurozóna kamatszintjéhez.

    Az első elemzői reakciók pont ezeket a konkrétumokat, részleteket hiányolták: Orbán-csomag: hol vannak a konkrét számok?

    "Langyos": Elemzői vélekedés az Orbán-csomagról - Van B-terv is?

    "Csalódást keltő csomag": szárnyaló növekedés híján tarthatatlan

    Alapvetően ez az a program, amit a piacok vártak - mondta az InfoRádiónak a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója, Mellár Tamás, aki szerint szükség volt arra, hogy a kormány olyan, középtávon fenntartható növekedési pályát vázoljon fel, amelyen a gazdaság úgy tud haladni, hogy az külső adósságnövekedést ne idézzen elő.

    Mellár hozzátette: a Széll Kálmán-tervben a kormány megfogalmazta, milyen intézkedések kellenek, hogy 2014-ig fenntartható gazdasági pályára álljon az ország, és szerepel benne az is, hogy az államadósságot ebben az időszakban miként lehet csökkenteni. Ez két olyan fontos elem, amelyet a vállalkozások és a külföldi befektetők vártak.

    Új gazdaságpolitikai szakasz kezdődik a szakértő szerint. Ez egy olyan gazdaságpolitika, amely kimondja: meg kell teremteni a fenntartható egyensúlyt, ami mentén biztosítani kell a növekedés feltételeit. Az első időszakban három százalék körüli gazdasági növekedéssel lehet számolni, utána akár négy-hat százalékos is lehet a fejlődés - emelte ki Mellár Tamás.

    Bár szerepelnek számok a koncepcióban, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. kutatási igazgatója nem biztos abban, hogy azok a tervezetben leírtak szerint fognak megvalósulni. Ami fontos, hogy leverték a cövekeket, és megvan az irány, merre kell menni - fűzte hozzá.

    Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője úgy vélekedett az Indexnek: az intézkedési terv legfontosabb üzenete az államadósság-csökkentése. Az elemző elégedett a kormányzati bejelentéssel, szerinte annak iránya jó, támogatható, ennél többet most nem lehetett várni.

    A társasági adócsökkentés késése kapcsán Suppan arra hívta fel a figyelmet, hogy ezt feláldozzák az államadósság-csökkentés oltárán, de amit "elveszítenek a vámon, megnyerhetik a réven." Ha hitelesebb lesz a gazdaságpolitika és gyorsabban csökken az államadósság, akkor gyorsabban csökkennek a kamatterhek is, csökkenhet a kockázati felár, így olcsóbb finanszírozáshoz juthatnak a cégek, ami kompenzálhatja az üzleti szférát. Igaz - fűzte hozzá - egy ígérettől való elállás csökkenheti az üzleti bizalmat is.

    Címoldalról ajánljuk

    Tovább a címoldalra

    Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.