Varga: Ne barátkozzon a pénzügyminiszter az MNB elnökével

Futó Péter, az MGYOSZ elnöke fontosnak tartja az adósságállomány csökkentését és a költségvetési hány alacsonyan tartását. Kevesli viszont azt a forrást, amit Magyarországon kutatásra és fejlesztésre költenek. Az Európa 2020 program egyik fő kitűzése, hogy drasztikusan növeljék az innovációt – tette hozzá.

Varga Mihály államtitkár arról beszélt a találkozón, hogy a túlzott deficit eljárásban egy ország sem töltött annyi időt, mint hazánk. Voltak kiigazító kísérletek, de ezek mindig adóemelésre épültek, ami pedig inflációt gerjeszt. Munkahelyteremtő beruházások alig voltak, miközben a munkanélküliség majdnem a duplájára emelkedett. Még a régión belül, ahol korábban vezető szerepünk volt, sereghajtóvá váltunk.

A kormány számára 2010 májusában világos volt, hogy a választóktól kapott bizalmi tőkét az ország és a gazdaságpolitika rendbetételére kell fordítani. Varga egy 1923-mas tanulmányra hivatkozik a közpénzügyek tekintetében. A korábbi ügyekben a felelősségre vonást nem lehet megkerülni, példaként hozta fel a MALÉV ügyét, amely 100-120 millió euróval terheli meg a büdzsét. Arra is utalt, hogy a NATO tagdíját nem fizette be időben az előző kormány. Felsorolta Varga a konszolidációs lépéseket, az adóátalakításokat, a kiadáslefaragást és a különadókat.

Utóbbiak mögött az volt a megfontolás, hogy rosszul volt tervezve a büdzsé, és a nemzetközi szervezetek nem adnak plusz mozgásteret, így átmeneti jellegű megoldást kellett találni. Cáfolta, hogy ezek a külföldi cégeket sújtanák ezek, például az energiaszektorban a MOL, a bankszektorban az OTP a legnagyobb befizető. Számunkra kedvező, hogy felértékelődött a világgazdaságban például az adósság finanszírozhatóságának kérdése, a foglalkoztatottságnak a fontossága is megnőtt. Mivel 2010 nyarától a piacról finanszírozza magát az ország, ezért nem engedheti meg magának, hogy a piacellenes programot fogalmazzon meg. A Széll Kálmán terv Varga szerint eleget tesz ennek – szögezte le az államtitkár.

A foglalkoztatás bővítésének első lépése az inaktívak számának csökkentése. Míg az OECD-ben 5,2 százalék a leszázalékoltak aránya, nálunk 12 százalék feletti. Emberségesen kell átalakítani a rendszert, meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy aki munkát akar vállalni, az tudjon is. Az egy darab szocializmus, hogy a rendvédelmi szervek dolgozóit elengedjük 25 év szolgálati idő után. Normális állapotokat szeretnének az országban, egy idő után olyan munkát nyújtanának, ahol hasznosítani tudják a felhalmozott tudást.

A tömegközlekedésre sokkal többet költünk, mint a hasonló országok. Nonszensz, hogy sok helyen a MÁV és a Volán egymás tökéletes konkurenciája, sokszor pedig szükséghelyzetben az állam magáncégektől kell, hogy személyszállítási szolgáltatást vásároljon.
A felmérések jelzik, hogy oktatás terén egy legendának az áldozatai vagyunk, miszerint jó az oktatás Magyarországon. A kamarákkal megállapodtak, hogy a szakképzést német mintára átalakítják. Miközben az iskolán belüli különbségek nem kirívóak, az iskolák közötti eltérés nagy, gyakorlatilag az általános iskolában eldől, hogy valaki olyan tudást képes-e megszerezni, amely biztosítja az elhelyezkedését a későbbiekben.
Gyógyszerügyben elindultak a birodalmi lépegetők, ez derült ki a tegnapi brüsszeli megbeszélésen. Magyarország jelentős mértékben túlkölt, ezt nem lesz könnyű kezelni, hogy az adókból erre fordított 380 milliárd forintos összeg egyharmadát meg tudják spórolni. Sokkal egészségtudatosabb hozzáállásra kell nevelni az embereket, például azt is tudatosítani kell, hogy nem érdemes a gyógyszerekből bespájzolni.

Az elmúlt évi államháztartási hiány azért lépi túl kissé a kitűzést (a GDP 4,1-4,2 százaléka lehet), mert az önkormányzatok a tervezettnél nagyobb hiányt értek el. Ez rávilágított az önkormányzati finanszírozás kontrolljának fontosságára, például arra, hogy működési kiadásra nem szabad hitelt felvenni, de a beruházási hiteleket is engedélyeztetni kelljen egy központi intézményen keresztül. Az Államadósság Kezelő Központ például lényegesen kedvezőbb feltételekkel tud hitelt felvenni, mintha ezt egy kis önkormányzat próbálja meg. Új közpénzügyi törvényt nemsokára fogja tárgyalni a parlament, a társasági adókulcs csökkentése is napirenden maradt, habár 10 százalékra nem tudják egyelőre levinni. Az új alkotmány is adósságcsökkentést fog előírni. Ezzel párhuzamosan kell kitörni a magas adók csapdájából, mivel nálunk a legtöbb a minimálbér környékén kereső. Benevezünk a régiós adórendszerbe, nemcsak az alacsonyabb kulcsokkal, de átláthatósággal is.

Ha a pénzügyminiszter és a jegybankelnök jó barátságban van, akkor baj van Varga szerint, ugyanakkor közép és hosszú távon nem térhetnek el a célok. A jegybank által megjelölt inflációs célt fontos tartani, és ezt a kormánynak is támogatni kell. A piaci alapú finanszírozással nem kíván szakítani a kormány. Jó úton vagyunk afelé, hogy 2013-tól kivezessük a különadókat a rendszerből. 400 ezer hektár állami földterület nincs megművelve, erre építettek kísérleti jelleggel foglalkoztatási programot.

Az önkormányzati eladósodás megállítása is nagy eredmény lenne, azt is vizsgálni fogják, hogy a devizában felvett kölcsönök hogyan fizethetők vissza, hogy a működőképesség is fennmaradjon. Az euróbevezetés még mindig fontos cél, de a zónán belül is meg kell oldani bizonyos gondokat, amelyek egyelőre súlyosabbnak tűnnek, mint a mostani bevezetés előnyei. A magyar vállalkozói rétegnek nem lenne rossz, ha az árfolyamkitettség csökkenne – válaszolt kérdésekre Varga. Hozzátette: amíg az Unióban az adórendszerek nemzeti hatáskörbe tartoznak, addig ehhez tartja magát Magyarország is. Érdemesebb a különutas megoldást választanunk – vélekedett.