2012 második feléig retteghetnek a munkavállalók

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön hozta nyilvánosságra, hogy a munkanélküliségi ráta az idén az első negyedévben: a tavalyi 11,8 százalékról 11,6 százalékra, a munkanélküliek száma pedig nyolcezerrel (1,6 százalékkal), 490 ezerre csökkent. Az előző hónapokkal összehasonlítva azonban a munkanélküliek száma tavaly november óta folyamatosan nő, az aktivitási ráta pedig szeptember óta csökken.

Barta György, a CIB Bank elemzője emlékeztetett rá, - ahogy a KSH is kiemelte - negyedéves összehasonlításban elsősorban a szezonális hatások miatt emelkedett a munkanélküliségi ráta. Az év első hónapjaiban a legalacsonyabb a mezőgazdasági és az építőipar idénymunkák száma. Néhány cég pedig ebben az időszakban bocsátotta el munkásainak egy részét - tette hozzá.

Az elemző szerint munkaerőpiaci fordulatról majd akkor lehet beszélni, ha a munkanélküliségi ráta több hónapon keresztül javul, a folyamat a következő hónapokban beindulhat az idénymunkáknak köszönhetően. Az év végéig azonban így is kétszámjegyű marad a ráta, amely Barta György szerint legkorábban 2012 második felére csökkenhet 10 százalék alá.

Ugyanakkor vannak felfelé mutató kockázatok is - hangsúlyozta. Idesorolta a rokkantnyugdíjasok egy részének megjelenését a munkaerőpiacon, kérdésesnek nevezve, hogy találnak-e, és mikor munkát. Az adócsökkentés sem fejt ki azonnali pozitív hatást a foglalkoztatásra, ebből a szempontból hatékonyabb lett volna a járulékok csökkentése - jegyezte meg az elemző. Kockázatot jelentenek a foglalkoztatás növekedésére az ágazati különadók is.

Barta György mindemellett pozitívumnak nevezte, hogy a kormány, mint mondta kényes kérdésekhez is hozzá mert nyúlni a foglalkoztatás ösztönzése érdekében. Kérdésesnek nevezte ugyanakkor a közmunkaprogramok eredményességét, ezek ugyanis költségesek és gyakran nem elég hatékonyak.

Árokszállási Zoltán, az Erste Bank elemzője szerint is a következő hónapoktól csökkenhet a munkanélküliségi ráta, amely az év egészében 10,5-11 százalék között alakulhat. Hangsúlyozta, hogy a munkaerőpiac csak lassan lábal ki a válságból, és bár a kormányzati elképzelések szerinte túlzottan ambiciózusnak tűnnek, a gazdaság növekedésével a foglalkoztatás bővülése is megindul.

Suppan Gergely, a TakarékBank elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a munkanélküliségi ráta növekedése megfelel a szezonalitásnak, emellett a közcélú foglalkoztatás rendszerének átalakítása is növelte – átmenetileg – a munkanélküliek számát.

A szezonális hatások és a feldolgozóipar munkahelyteremtése miatt a foglalkoztatás tavasztól újra növekedhet az elemző szerint, aki a nyári hónapokra 10,2 százalékos, az év végére 10,6 százalékos munkanélküliségi rátára számít, míg éves átlagban a mutató 10,7 százalékra csökkenhet a tavalyi 11,1 százalékról - írja.

Suppan Gergely szerint a munkaerőpiac a következő években jelentős átalakuláson mehet keresztül a kormányzati intézkedések hatására, így a munkaerőpiacról való kivonulás szigorítása (korengedményes nyugdíjazás, rokkantnyugdíjak felülvizsgálata) emelni fogja az aktivitási rátát, ezért a munkanélküliek száma feltehetően nem csökken a foglalkoztatás növekedésével párhuzamosan. A munkaerőpiac alakulása ezért erősen függ a közcélú foglalkoztatás eredményességétől, ahol kockázatot jelenthet a kereslet és a kínálat térségbeli, illetve képességbeli eltérése - fogalmaz az elemző.

A munkaerőpiac egyéb elemeinek változása, például a rugalmasabb túlóráztatás, olcsóbb elbocsátási feltételek, a piac rugalmasságát növelhetik, ami a versenyszférában kedvező feltételeket teremthetnek a könnyebb munkaerő felvételre. Ennek hatását azonban igen nehéz számszerűsíteni - fogalmaz Suppan Gergely közleményében.