Egy legfrissebb közvélemény-kutatás szerint a német munkavállalók aggódnak: a kölni Gazdaságkutató Intézet (IW) felmérése szerint a munkavállalók 40 százaléka tart attól, hogy a korlátozások megszüntetése hátrányosan hathat munkahelyük biztonságára. Eközben a kormány, valamint a gazdasági, illetve munkaadói szervezetek azt remélik, hogy a munkaerő szabad áramlása hozzájárulhat a szakképzett munkaerő hiányának mérsékléséhez.
A kölni intézet azzal számol, hogy a nyolc érintett országból - Észtországból, Litvániából, Lettországból, Lengyelországból, Szlovákiából, Szlovéniából, Csehországból és Magyarországról - 2012 végéig mintegy 800 ezer, utána viszont évente átlagosan már csak 120 ezer munkavállaló érkezhet Németországba, 2020-ig összesen maximum 1,2 millió. Szakértők szerint a legtöbben várhatóan Lengyelországból érkeznek majd. A következő két év magas számait az intézet annak hatásával indokolta, hogy Németország - a hét évet kihasználva - túl sokáig tartotta életben a korlátozásokat.
A német szakszervezetek erősen tartanak a kelet-közép-európai "konkurenciától". A legnagyobb német szakszervezeti szövetség, a DGB egy csütörtöki nyilatkozatban azt hangoztatta, hogy a szövetség támogatja ugyan a nyitott határokat a munkavállalók számára, megítélése szerint ehhez azonban egyértelmű játékszabályok és ezek keretében mindenekelőtt minimálbér szükségesek. Németországban a szakképzett munkaerő bére háromszorosa például a lengyelországinak, és a szakszervezetek az új munkaerő beáramlásából fakadóan a bérek leszorításától, úgynevezett dömpingbérektől tartanak.
2004 előtt a Kelet-Közép-Európából érkezett bevándorlók számára Németország volt a legkedveltebb célország az Európai Unió régi tagállamai közül. Ezt a státust ma Nagy-Britannia tölti be. A szövetségi statisztikai hivatal adatai szerint ugyanakkor Németország ma olyan vonzó, mint kevés más ország. A jó gazdasági helyzetből fakadóan sok a betöltetlen állás, és a német keresetek szintje Dánia, Luxemburg, Hollandia és Nagy-Britannia után az ötödik. Az adatokból kitűnt: a vásárlóerőt tekintve a lettek és a litvánok például a német munkabérek 31 százalékát kapják kézhez. A német munkabérek szintjét leginkább a szlovénok közelítik meg.
Az eddigi korlátozások ellenére a szóban forgó nyolc országból az elmúlt években 425 ezer ember vállalt munkát Németországban. Az MTI értesülése szerint a magyarok száma kevesebb mint 50 ezer. A legtöbben eddig is Lengyelországból érkeztek.
A kölni Gazdaságkutató Intézet igazgatója, Michael Hüther egy csütörtöki interjúban azt hangoztatta: az első két évre jósolt 800 ezer új munkavállaló nem olyan sok, hogy Németország nem tudna megbirkózni azzal. Hüther szerint a német munkaerő-piacon bőven akad "szűk keresztmetszet", elsősorban a szakképzet munkaerőből van hiány. Az igazgató úgy értékelte, hogy a munkaerő szabad áramlásának biztosítása helyes időben a helyes irányba tett lépés volt. A konjunktúra kedvező alakulása és a németországi demográfiai változások miatt a gazdaságnak pótlólagos munkaerőre van szüksége - jelentette ki Michael Hüther.
Szakértők szerint a legnagyobb a kereslet az egészségügy területén orvosok, ápolónők és általánosságban ápoló személyzet, az ipar területén pedig elsősorban mérnökök és szakmunkások iránt. De nagy a kereslet az építőiparban is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.