Az új adórendszer sem segített - alig költenek a többletjövedelemből

Februárban az egy évvel korábbit mindössze 0,2 százalékkal haladta meg a hazai üzletek forgalma – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal számaiból. Szinte hajszálra pontosan ugyanekkora volt a januári adat is, ám lényeges különbség, hogy akkor még nem volt hatással a keresletre az egykulcsos személyi jövedelemadó. Bár egyhavi adatból még nem lehet messzemenő következtetést levonni, de úgy tűnik, azoknak lett inkább igazuk, akik szerint a magasabb keresetű rétegeknél keletkező többletjövedelmet alig költik el, helyette a megtakarításokat növelik. Összecseng viszont a konjunktúrafelmérésekkel a februári statisztika, a lakosság lényegesen pesszimistábbá vált, mint tavaly volt, ennek hátterében a rossz munkaerő-piaci helyzet húzódik meg.

A legutóbbi előrejelzések szerint a második fél évben kaphat lökést a kereslet, augusztusra várható ugyanis, hogy a magán-nyugdíjpénztári hozamokat kézhez kapják az állami rendszerbe visszatérő tagok. Még nincs pontos szám az összegről, de nagyjából 300 milliárd forintról van szó. Összehasonlításként: a teljes februári kiskereskedelmi forgalom 512 milliárdos volt. Az egyszeri jövedelem teljes elköltése sem valószínű azonban, de arra elég lehet, hogy érezhető növekedést produkáljon az év végére.

A vásárlásokat a magas árak is visszafogják, ezt jól mutatja, hogy a leginkább dráguló üzemanyagok forgalma még a tavalyi zuhanást követően is tovább csökken. Az élelmiszereknél is stagnált a kereslet, néhány szegmensben pedig kimondottan nagy visszaesés volt. Meglepő például az iparcikkeknél megfigyelt 13 százalékos forgalomcsökkenés, eközben a tavaly is jól fogyó illatszereknél tovább bővül a piac. Az európai statisztikai rendszerben a kiskereskedelembe nem számító gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai februárban stagnáltak, 2011 első két hónapjában 3,3 százalékkal maradtak el az előző év azonos időszakáétól, noha tavaly óriási volt a zuhanás.

Magyarország kiskereskedelmi szektora nagyjából felzárkózott az európai átlaghoz, míg 2010-ben – főleg az áfaemelés utóhatásaként – a sereghajtók között szerepelt. Az Eurostat gyorsbecslése szerint a hónap során a kiskereskedelmi eladások az Európai Unióban átlagosan 0,9, az eurózóna országaiban pedig 0,1 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest. A legnagyobb növekedést (12,6 százalékosat) Lengyelországban, a legnagyobb visszaesést (5,6) Spanyolországban mértek, de nem minden tagállam közölt még adatot.