Brutális szinten a költségvetési hiány - De miért?

Az államháztartás központi alrendszerének március havi hiánya 182,4 milliárd forintban teljesült. Ezen belül a központi költségvetés 157,3 milliárd forintos, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 23,0 milliárd forintos, az elkülönített állami pénzalapok pedig 2,1 milliárd forintos deficittel zártak - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

A márciusi hiány fontosabb okai:

A központi költségvetés 2011. évi hiányának alakulását egyrészt egyes bevételek szokásostól eltérő időbeli lefutásai okozzák (az egyes ágazatokat terhelő különadók és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap bevételek együttesen mintegy 690 milliárd forintban a második félévben teljesülnek).

Az államháztartási egyensúly megőrzéséhez szükséges  határozat és a költségvetési törvény módosításának megtakarítási intézkedései (összesen 250,3 milliárd forint) is döntően csak az év hátralévő részében eredményeznek hiánycsökkenést.

Ha a március végi egyenleget (742,1 milliárdos deficit) a fenti tételek időarányos teljesítésével korrigáljuk, akkor a hiány 507,1 milliárd forintra, a jelenlegi érték kb. 68 százalék ára csökken.

A költségvetési hiánya az első negyedév végére a teljes előirányzat 108 százalékán alakult – derül ki az NGM táblázatából, amely 742 milliárd forintnak felel meg. A második negyedévben tovább emelkedik a költségvetési deficit: 176 százalékra fog növekedni, 1 210 milliárd forintra. A harmadik negyedben csökkenésnek indul, 1 000 milliárd forint alá kerül, mintegy 10 milliárd forinttal, amely az éves deficitcél 144 százalékának fog megfelelni. A költségvetési hiánycélhoz csak az év végére tér vissza a deficit.

„Március hónapban a központi költségvetésnek 24,2 milliárd forint bevétele származott a társasági adóból, amely a 27,9 milliárd forintos bruttó befizetés és a 3,7 milliárd forintnyi kiutalás különbsége. Ez az összeg 2,7 milliárd forinttal, 10 százalékkal kevesebb a 2010. év márciusi bevételénél” – írja az NGM. A befizetések visszaesését a korábbi évek teljesítménye után fizetendő adóelőlegek csökkenése okozta.
A hitelintézeti járadék jogcímen a központi költségvetésben 70 millió forint bevétel realizálódott.  Az energiaellátók jövedelemadója címén az év harmadik hónapjában a központi költségvetésben 58,7 millió forint bevétel teljesült.

„A pénzügyi szervezetek 2010-ben bevezetett különadója címén márciusban 45,8 milliárd forint bevétel keletkezett, ami megfelel a várakozásoknak” – közölte a gazdasági tárca. A 2010-ben bevezetett egyes ágazatokat terhelő különadóból márciusban 0,3 milliárd forint bevétele származott a költségvetésnek.

Ki kell emelni, hogy márciusban általános forgalmi adóból 67,7 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, amely az elmúlt év azonos hónapjához képest annál 6,6 milliárd forinttal, 8,8 százalékkal alacsonyabb.

Jövedéki adóból a március hónapban realizált bevétel 52,5 milliárd forintot tett ki, amely az egy évvel korábbi bevételnél 15,8 milliárd forinttal, 42,9 százalékkal magasabb. Az üzemanyagok esetében 31,5 milliárd forint jövedéki adóbevétel keletkezett, ami a bázisnál 3 milliárd forinttal magasabb.

A személyi jövedelemadó államháztartási szintű bevétele márciusban 78,1 milliárd forint volt, amely a 117,6 milliárd forintos bruttó befizetés és a 39,5 milliárd forintnyi kiutalás egyenlegeként képződött. „Ez a bevétel 38,3 milliárd forinttal, 32,9 százalékkal kevesebb a 2010. év márciusi bevételénél” – áll a közleményben.

A 2011. év márciusában az előző év azonos hónapjához képest a befizetések 32,6 milliárd forinttal (21,7 százalékkal) csökkentek, míg a kiutalások 5,7 milliárd forinttal (16,8 százalékkal) nőttek. A befizetések mérséklődésének hátterében elsősorban az adóterhelés 2011. január 1-jétől megvalósított csökkentése áll – emeli ki a minisztérium.
A központi költségvetési szervek bevételei márciusban 72,9 milliárd forintot tettek ki, amely az előző évi márciusi bevételtől 7,3 százalékkal maradt el.

"A költségvetési szervek kiadása márciusban közel 200,3 milliárd forintot tett ki, amely az előző évi március havi kiadások 105,9 százaléka. A márciusi összes kiadásból legtöbbet, 98,2 milliárd forintot személyi juttatásokra és járulékaikra fordították, dologi kiadásokra 68,1 milliárd forintot költöttek" - írja az NGM.

Kamatkiadásokra márciusban 53,5 milliárd forintot fordított a költségvetés. A kamatkiadások kisebb része, mintegy 21 milliárd forint, a forintban fennálló adósságot terhelte. Az államkötvények utáni közel 9,8 milliárd forint összegű kamat kicsit több, mint felét, 5 milliárd forintot, a hiányt finanszírozó és adósság megújító államkötvények terhei jelentették. A kincstárjegyek utáni 6 milliárd forintos kiadások nagyobb részét a diszkontkincstárjegyek kamatai (4,3 milliárd forint) tették ki a minisztérium adatai szerint.