Elbukhat a költségvetés rendbetétele a túl magas nyersanyagárakon

A szervezet vezető közgazdásza szerint a G7 országcsoport gazdasága az idei első félévben átlagosan éves szinten 3 százalékkal növekedhet. Pier Carlo Padoan ugyanakkor úgy véli: a nyersanyagpiaci árak emelkedésének általános inflációgerjesztő hatása a kamatok alakulásán keresztül negatívan befolyásolhatja a költségvetési konszolidációt, amelynek a fejlett országokban elsőbbséget kell élveznie.

Padoan szerint az előrejelzéseket pozitív és negatív irányban egyaránt befolyásolhatják a közel-keleti és észak-afrikai feszültségek, és az ezek nyomán esetleg tovább növekvő olajárak.

A közgazdász úgy látja, hogy az Európai Központi Bank (EKB) és az amerikai Fed jelenlegi politikájának különbözősége befolyásolja az euró-dollár árfolyam alakulását; míg korábban a Fed és az EKB gyakorlatilag párhuzamosan alakította a kamatokat, jelenleg az EKB az infláció elleni küzdelemre helyez nagyobb hangsúlyt, szemben az amerikai növekedésösztönző politikával. Ez az eredményezi, hogy az euró viszonylag erős a dollárhoz képest.

Az OECD világgazdasági növekedésre vonatozó előrejelzése javulóban van tavaly novemberi, legutóbbi értékelés óta. Akkor 33 tagállama számára a szervezet 2,3 százalékos idei növekedést valószínűsített; most néhány fejlett országban már jelentősen magasabb növekedési ütemet jelez.

A japán gazdaságra vonatkozóan az OECD úgy véli, hogy túl korai még megbecsülni a katasztrófa egész évi GDP-re gyakorolt hatását, de úgy ítéli meg, hogy ez az első negyedéves növekedést 0,2-0,6 százalékponttal, a második negyedévit 0,5-1,4 százalékpont közötti mértékben veti vissza.

Az OECD a vezető gazdaságok közül az Egyesült Államokban most 3,4 százalékos idei éves növekedést vár a novemberi előrejelzésben szereplő 2,5 százalék helyett, de jelentősen javította a francia, a kanadai és az olasz GDP-bővülési ütemre vonatkozó becslését is. Az euróövezet második legnagyobb gazdaságára, a franciára most 2,8 százalékot vár a novemberi 1,6 százalék helyett, míg Kanadában 3,8 százalékot, a korábbi 2,6 százalékkal szemben.

A harmadik euróövezeti gazdaságban, Olaszországban viszont most alacsonyabban várja a GDP-bővülést: 1,3 százalékra a novemberi előrejelzésben szereplő 1,6 százalékot követően.

Az OECD a legnagyobb euróövezeti gazdaság, Németország növekedését 2,3 százalékon valószínűsíti továbbra is, a novemberi becsléssel egyezően.

Az OECD azt írja, hogy az Európai Központi Banknak (EKB) jó oka van a jegybanki alapkamat emelésére ezen a héten, és csupán enyhe hatással lesz a gyengébb euróövezeti tagállamokra nézve.

Az EKB lehet az első nagy központi bank, amely 2008 júliusa óta kamatot emel. Az infláció 2,6 százalékra emelkedett az euróövezetben, amely meghaladja az EKB 2 százalékos inflációs célját.

AZ OECD szerint a központi bankoknak egyre jobban összpontosítaniuk kell az inflációra, mert a gazdasági fellendülés már stabil alapokon áll a legnagyobb gazdaságokban.

„Úgy látjuk, hogy az inflációs várakozások felfelé kúsznak az Egyesült Királyságban, Európában és az Egyesült Államokban is” – mondta Pier Carlo Padoan, az EUCD vezető közgazdásza a Reutersnek. „Az inflációs várakozásokat a központi bankoknak kontroll alatt kell tartaniuk” – tette hozzá.

Azt is elmondta, hogy az EKB kamatemelésének csekély hatása lesz gyengébb tagállamokra nézve, akik már most is magas kamatot fizetnek. „Nem gondolom azt, hogy az EKB kamatemelése visszavetheti az európai növekedést” – nyilatkozta az elemző a Reutersnek.