Ez a korábbi nevén versenyképességi paktum nemcsak az eurót használó országcsoportra, hanem az eurózónára plusz egyéb országokra, szinte az összes többi EU-tagállamra vonatkozik. Tehát nem arról van szó, hogy az euróövezetben fontos döntéseket hoznak a többi tagállamot kizárva - magyarázta álláspontját a közgazdász szakember, aki a pénzügyi válságról és az európai gazdasági kormányzásról fejtette ki nézeteit.
Azt nem volt hajlandó kommentálni, hogy Magyarország úgy döntött, nem csatlakozik az euró plusz paktumhoz. (A 27 EU-tagállamból Magyarországon kívül Nagy-Britannia, Svédország és Csehország nem csatlakozott a paktumhoz.)
Rostowski - aki 1995-től 2000-ig, majd 2005-től 2006-ig a CEU gazdasági tanszékét vezette - rámutatott: az euró plusz paktum megalkotásakor az volt az egyik alapvető felismerés, hogy szerkezeti reformokat nemcsak a feltörekvő piacokon és a szegény országokban, hanem bizony egész Európában végre kell hajtani.
A lengyel pénzügyminiszter értelmezése szerint a versenyképességi paktum részben egy növekedési paktum, amennyiben az egész Európai Unió versenyképességének fokozását célozza a világ többi részével szemben.
Rámutatott, hogy a versenyképességi paktumhoz annak megértése is kapcsolódik: még ha több tekintetben is egyensúly van az euróövezet országai között, javítani kell a kevésbé versenyképes országok versenyképességén.
Azt is kifejtette: fontos az a felismerés, hogy a növekedési ráta fokozását nem lehet csak "kellemes", például az egyetemekbe és az innovációba történő beruházásokkal elérni, kellemetlen dolgokat is végre kell hajtani az érdekében. Nagyjából olyan dolgokról van szó, amelyeket Magyarország is megtett a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodásnak megfelelően - mondta a szakember.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.