Uniós forrásokból működik majd a Duna-stratégia

A kormánybiztos abban bízik, hogy már rövid is távon látható, az állampolgárok által érzékelhető eredményei lesznek a programnak, melyben Ausztria, Bulgária, Csehország, Magyarország, Németország, Románia, Szlovákia, Szlovénia mellett a nem EU-tag Horvátország, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Moldova és Ukrajna vesz részt.

Konkrét forrást képeznek az unió 2013-ig érvényes költségvetésében megszavazott, de még fel nem használt pénzek – tudtuk meg. “Az lenne a cél, hogy a Duna-stratégia zászlaja alatt a közös, jó cél érdekében használjuk fel a még el nem költött forrásokat” - mondta a magyar kormánybiztos, aki szerint ebbe beleférhetne a pénzek kisebb mértékű átcsoportosítása is.

Ami Magyarországot illeti, elég sok pénzt elköltöttünk már a jelenlegi uniós büdzsében rendelkezésünkre álló forrásokból – érvelt a kormánybiztos, aki a megújuló energiákra szánt pénzeket tudná elképzelni a Duna-stratégia egyik magyar forrásaként.

“Igyekeztünk a programokat a Széchenyi-tervre felépíteni. Amit a Széchenyi-terv támogat az országon belül, mi is azokat támogatnánk a régióban, például a geotermikus energia hasznosítását ” - hangsúlyozta a Közbeszéd vendége.

A másik két terület, ahol a régiós együttműködés további fejlesztésére van szükség – és erre jó lehetőséget is kínál a Duna-stratégia – :az árvizek és az aszály elleni védekezés – érvelt Barsiné Pataky Etelka. A kormánybiztos bízik abban, hogy a program keretében víztározók, gátak, öntözőrendszerek fejlesztését támogatják majd EU-forrásokból Magyarországon. További cél az árvízi előrejelzés rendszerének fejlesztése, a kérdésben érintett országok között még szervezettebb együttműködés kialakítása.

“Most, hogy elfogadtuk a stratégiát Brüsszelben – amire a végső pecsétet júniusban üti rá az Európai Tanács –, most vagyunk abban a helyzetben, hogy dolgozhatunk a konkrét projekteken, amiket júniusban szeretnénk bemutatni a kormánynak” - mondta a kormánybiztos.

Annak köszönhetően, hogy Magyarország több területen is koordinátori szerepet vállalt a Duna-stratégia megvalósításában, most mi koordinálhatjuk a régióban az energetikai célú törekvéseket és beruházásokat. A kormánybiztos példaként említette, hogy Horvátország szeretne egy cseppfolyósgáz-terminált építeni, ami akkor is biztosítaná a gázellátást, amikor “bizonyos politikai események miatt máshonnan nem annyira jön a gáz”. A stratégiával váratlanul kinyílt az együttműködésben résztvevő országokat felölelő régió, és Magyarország lehetőséget kapott arra, hogy saját sorsán túl az egész régió helyzetén is javíthasson – hangsúlyozta Barsiné Pataky Etelka.