A hír igaz: Brüsszel nem hisz Orbánék terveiben

Idén mintegy 1,6 százalékos többletet vár a magyar költségvetésben Brüsszel (a konvergenciaprogramban 2 százalék szerepel), de megjegyzik, hogy ez nagyrészt egyszeri tételeknek köszönhető, azok nélkül 6 százalék fölötti hiánnyal kellene számolni. A 2012-re prognosztizált 3,3 százalékos hiánnyal kapcsolatban a brüsszeli bizottsági jelentés megjegyezte: ha a tervek megvalósításában rejlő kockázatokat figyelmen kívül hagynák, akkor valamivel 3 százalék alatti deficitet lehetne valószínűsíteni a következő évre.

Brüsszel becslése szerint, a magyar kormány által prognosztizált 3,1 százaléknál lassabb, 2,7 százalékos lesz a magyar gazdaság növekedése idén, 2012-ben 2,6 százalékos GDP növekedést várnak, és azt, hogy a munkanélküliség az idei 11-ről 9,3 százalékra csökken. Az inflációs ráta 2011-ben 4, 2012-ben pedig 3,5 százalék lesz az uniós végrehajtó testület előrejelzése szerint.

A kormány idei inflációs előrejelzése megegyezik a brüsszelivel, jövőre azonban kicsit alacsonyabb, 3,4 százalékra számít a kabinet.

Az Európai Bizottság úgy ítéli meg, hogy a tavaly még 80,2 százalékos államadósság idén várhatóan 75,2, jövőre pedig 72,7 százaléka lesz a GDP-nek, a magyar kormány az idén 75,5 százalékos államadóssággal számol.

Az uniós testület megítélése szerint a magyar gazdaság fokozatosan kilábal a válságból: a 2009-es 6,7 százalékos GDP-csökkenés óta immár az ötödik egymást követő negyedévben mutatható ki növekedés. A kilábalás - állapította meg az Olli Rehn pénzügyi EU-biztos vezette részleg - exportvezérelt jellegű: az erőteljes exportteljesítményhez hozzájárult a keresletnek a vártnál jobb alakulása a világkereskedelemben. A hazai kereslet és magánfogyasztás ugyanakkor csökkent. Az elkölthető bevételnek azt a növekedését, amelyet a személyi jövedelemadó-változások eredményeztek, hatástalanította, sőt túlszárnyalta az jelenség, hogy a jelzáloghiteleket a forinttal szemben erősödő svájci frankban kifejezett értéken kell törleszteni.

Brüsszel szerint a magyar gazdaság konszolidálódik, és lassan elmozdul az egyensúly irányába, ahogy a hazai kereslet is kezd hozzájárulni a GDP növekedéséhez.

Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy a deficit tavaly a célul kitűzött 3,8 GDP-százalék helyett 4,2 százalék lett, lényegében a vártnál alacsonyabb adóbevételek miatt.