Kamatemelésről dönthet ma az EKB

Az EKB ülésének helyszíne Finnország fővárosa lesz, amit több szempontból is érdekes véletlennek gondolunk. Finnországban másfél hete tartottak parlamenti választásokat, ahol az euroszkeptikus erők olyan megkerülhetetlen tényezővé váltak, ami az egész eurózónában fejfájást okozhat még, főleg a Portugáliának szánt mentőcsomag végső elfogadásakor, amire legkésőbb június elején sor kerülhet.

Finnország más szempontból is érdekes, hiszen azon eurózóna tagállamok közé tartozik, akik az államháztartási egyensúlyuk megőrzése mellett beinduló gazdasági növekedést is megtapasztalhattak az idei első negyedév során. Jövő héten teszik közzé a növekedési adatokat a térségben, és minden valószínűség szerint az a kép fog kirajzolódni, ami szerint egyre mélyebb a szakadék a térség déli és északi országai között.

Az eltérő gazdasági pályán mozgó egyes országok miatt aggódhatnak a kormányzótanács tagjai is, akiknek egyszerre kell az inflációs várakozásokat hűteni, és a gazdasági aktivitás lassú beindulását támogatni, vagy legalábbis nem elfojtani a momentumot.

Egyik sem tűnik egyszerű feladatnak, hiszen a fogyasztói árak rendre a várakozások fölött alakulnak, jelenleg a legfrissebb márciusi adatok szerint 2,8 százalékos volt az ütemnövekedés. Utóbbi feladat sem könnyű, hiszen a divergáló növekedési mutatók mögött is elsősorban a német exporterő húzódik meg, ami löketet ad az egész térség teljesítményének, mégsem ugyanúgy csapódik le az egyes országokban, de az egyes szektorokban sem. Úgy tűnik, a németek továbbra sem bővítik fogyasztói erejüket, a bérek nyomottak, a kiskereskedelem ennek következtében térség szerte stagnál.

Ilyen körülmények között kell ma a kamatmeghatározó ülésen dönteni, ráadásul személyügyi kérdések is pikánssá tehetik a találkozót. A német sajtó ugyanis időközben vehemensen neki esett Jean-Claude Trichet legvalószínűbb utódjának, Mario Draghinak, mondván, mégse a kontinens egyik legeladósodottabb állama delegálja már a jegybank elnökét. Ráadásul a Bundesbankot új ember, Angela Merkel bizalmasa Jens Weidmann fogja képviselni, miután Axel Weber távozik.

A napirendi pontok között egyértelműen a múlt hónapban megkezdett kamatemelés esetleges folytatása lehet. Mostanra konkrét lépést nem vár a piac, de a vita valószínűleg olyan konkrétumokról szólhat, hogy már júniusban, vagy csak később a nyár folyamán folytatódjon a ciklus.

Mindenesetre a döntést leginkább befolyásolni képes németek azt hangoztatják, hogy mielőbb vissza kell állítani a monetáris kondíciókat a normális mederbe, ami azt jelentheti, hogy az alapráta a válságot megelőző nyugalmi állapot átlagos szintjére, 3 százalék körüli értékre emelkedhet a következő másfél évben.

Ewald Nowotny, az Európai Központi Bank kormányzótanácsának tagja korábban elismerte, hogy további jegybanki kamatemelést hajthatnak végre. Az elemzők várkozása szerint az EKB az idén további 0,50 százalékponttal emeli az irányadó kamatlábat.

Ma egyébként a Bank of England is kamatdöntő ülést tart, és a kötvényvásárlási programjáról is határoz, egyelőre nem vár változtatást a piac.