BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Megszólalt az MNB: Az árfolyamrögzítés hamis illúziót kelthet

A Kormány és Bankszövetség közötti tegnapi, 5 pontos megállapodás néhány eleme pénzügyi stabilitási kockázatokat hordoz, illetve tovább rontja a bankok hitelezési képességét. A jegybank célja, hogy ezekre felhívja a figyelmet és javaslatot tegyen az Otthonvédelmi Akcióterv kockázatainak csökkentése érdekében.

A devizaadósok a válság alatt megtapasztalhatták, hogy a devizahitelek jelentős árfolyamkockázatot rejtenek magukban. Az árfolyam átmeneti rögzítése azt a hamis illúziót és biztonságérzetet keltheti az adósokban, hogy megszabadulnak az árfolyamkockázattól. A jelenlegihez képest minél erősebb árfolyamon történik az árfolyamrögzítés, annál lassabb lesz a lakosság adósságállományának leépülése, illetve annál lassabban csökken az eladósodottság és Magyarország pénzügyi sérülékenysége, hiszen a veszteségszámlán halmozódó árfolyam-különbözetből eredő adósság nem más, mint pótlólagos forint alapú hitelnyújtás - írja az MNB honlapján.

Az árfolyamrögzítés hitelátstrukturálással, átütemezéssel, átmeneti könnyítéssel egyenértékű lehetőséget nyit meg minden jól fizető és egyébként szociálisan nem rászoruló adós számára is. A türelmi időszak elteltével azonban ezek az ügyfelek még a jelenlegihez képest is megnövekedett törlesztési terhekkel nézhetnek szembe, hacsak időközben a forint nem erősödik meg. Az aktuális piaci szinttől nagymértékben eltérő rögzítési árfolyam átmenetileg csökkenti az adósok terheit, ezért ezen időszak alatt növekedhet a hitelből finanszírozott fogyasztás.

Fennáll a veszélye ugyanis annak, hogy az adósok egy része az árfolyamrögzítésből megmaradó jövedelmet megtakarítás helyett fogyasztásra fordítja, így nem tud kellőképpen felkészülni arra, hogy a türelmi időszak végén esetleg még a jelenleginél is magasabb törlesztő részletet kell fizetnie. A jelenleg jól teljesítő adósok egy része, ha nem kellően körültekintő és óvatos, a türelmi időszak lejártát követően nemteljesítővé válhat. A kockázatok miatt a jegybank azt javasolja a kormánynak, hogy az árfolyam rögzítési lehetőség csak a szociálisan rászorulókra és a fizetési nehézségekkel küzdőkre terjedjen ki. 

Az árverezési-kilakoltatási moratórium végleges feloldása szükséges és elkerülhetetlen. A moratórium megnehezíti és megdrágítja a jelzáloghitelezést és rontja az adósok fizetési hajlandóságát. Esetleges hosszú távú fennmaradása megkérdőjelezhetné a jelzáloghitelezés teljes rendszerét. Önmagában a moratórium azon adósok gondjait, akik hiteleiket még azok átütemezésével sem képesek törleszteni, nem oldja meg, csak átmeneti időt ad a megoldás kidolgozásához. Ezen adósok számára a Nemzeti Eszközkezelő létrehozása, illetve a lakásváltás és az ehhez kapcsolódó kamattámogatás nyújthat segítséget, ám a lakásváltáshoz kapcsolódó kamattámogatás konstrukciójával és a Nemzeti Eszközkezelő szabályozásával kapcsolatos részletes információk hiányában ezek hatásairól egyelőre nem lehet állást foglalni.

A moratórium felszabadítását követő árverezési kvóták bevezetése nemcsak a szociális feszültségek mérséklése, hanem a már idáig felhalmozódott portfoliókockázatok kezelése miatt is fontos lépés, amelyet legelőször a Magyar Nemzeti Bank javasolt. A nemteljesítő adósok ingatlanjainak nagytömegű és egyidejű értékesítése kínálati sokkot, jelentős lakásáresést okozhatna. A jegybank ugyanakkor már korábban is kiemelte, hogy olyan nagyságú kvótát célszerű meghatározni, ami a portfoliótisztításon keresztül képes támogatni a hitelezés beindítását, de egyúttal nem vezet túlzott mértékű lakáspiaci feszültséghez sem. A kormány és a Bankszövetség által megállapított kvótákat a jegybank a fenti célok tükrében túl alacsonynak tartja, mivel ezek nem teszik lehetővé, hogy a portfoliótisztítás következtében a bankokban elégséges forrás szabaduljon fel új hitelek nyújtásához.

A túl alacsony kvóták bevezetése hasonló kockázatokat hordoz, mint a moratórium teljes fennmaradása. A jelzáloghitelek mögötti fedezetek értéke csökken, a bankok mérlegét továbbra is nagymértékben terhelik a nemteljesítő hitelek, ami rontja a hitelintézetek hitelezési képességét és ezáltal negatívan hat a gazdasági növekedésre is. Ezen kockázatok elkerülése érdekében a jegybank magasabb, 5-10%-os – az ingatlanpiaci fejlemények és a portfoliótisztítás fényében rendszeresen felülvizsgált – negyedéves árverezési kvóta meghatározását javasolja megfontolásra a kormánynak.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.