A kormány megmondja, mi a só - Ilyen a hamburgeradó most

Koszorús László (Fidesz) még kedden nyújtotta be a népegészségügyi termékadóról szóló törvényjavaslathoz azt a kapcsolódó módosító indítványát, amelyben javasolja, hogy a kormány által célként kitűzött foglalkoztatás-növelésre tekintettel - a helyi iparűzési adóban már ismert foglalkoztatási adóalap-mentesség mintájára - itt is irányozzanak elő adókedvezményt azon adóalanyok számára, akik foglalkoztatotti létszámukat az előző adóévben növelték. Ez a passzus a javaslat szerint akkor lépne hatályba, ha az Európai Bizottság is jóváhagyta. Maga a törvény azonban az eredeti terveknek megfelelően szeptember 1-jén lépne életbe.

Koszorús László azt is javasolja: pontosítsák és szűkítsék a törvényt. Egyik javaslata pontosítja, hogy a sűrítmények, koncentrátumok, szörpök nem tartoznak az adóköteles termékkörbe, ha gyümölcstartalmuk meghaladja a 25 százalékot.

Egy másik indítványa pedig szűkíti a termékkört azzal, hogy az adónak nem célja a már elkészült fogyasztásra kész főételek (tipikusan házhoz szállítás útján értékesített levesek, mártások) sótartalomfüggő adóztatása. Egy harmadik javaslatában pedig definiálja a só jelentését.

Font Sándor és Kovács József az eredeti indítványban azt javasolta, hogy a cukrozott, és 25 százaléknál kevesebb gyümölcsöt tartalmazó üdítőitalok adója literenként 5 forint, a cukrot és koffeint is tartalmazó energiaitalok literenkénti adója viszont 250 forint legyen. A szilárd termékek közül az előrecsomagolt sütemények adója pedig kilogrammonként 100 forint, a sós snackeké 200, míg az ételízesítőké 500 forint, ugyancsak kilogrammonként.