Béremelés rendelettel

Jövőre rendeletben határozná meg a kormány a béremelés elvárt mértékét az alacsony keresetűek körében, és annak megtörténtét munkaügyi ellenőrzés során is vizsgálnák. Emelés hiányában kizárnák a munkáltatót a közbeszerzésből és a támogatásokból.

Lényegében törvénybe foglalná a szokásos bérajánlást az a képviselői indítvány, amelyet tegnap nyújtott be az Országgyűléshez öt fideszes és egy kereszténydemokrata képviselő, köztük a bérmonitoring-bizottságban is szerepet vállaló Rogán Antal és Pálffy István. A javaslat szerint ráadásul nem is egyeztetés alapján születne meg a kívánt emelés szintje, január elsejétől a kormány egyszerűen rendeletben határozná meg a bruttó 300 ezer forint alatti munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges béremelés elvárt mértékét. Ha életbe lépne a változás, a munkaügyi ellenőrzés a jövőben az elvárt mértékű béremelés megadására is kiterjedne, amelyet legalább a dolgozók kétharmada esetében kellene megvalósítani. Igaz, annak elmaradása esetén nem sújtaná a vállalkozót munkaügyi bírság, ám a munkaügyi hatóság a béremelés meg nem történtét határozatban állapítaná meg. A jogsértést megállapító jogerős határozattól számított két évig az elmarasztalt vállalkozás nem indulhatna ajánlattevőként közbeszerzési eljáráson, és a központi költségvetésből, valamint az elkülönített állami pénzalapokból származó támogatásban sem részesülhetne.

A rendelkezés minden bizonnyal az építőipart érintené leginkább hátrányosan, hiszen a közbeszerzések elérhetetlensége várhatóan több, az ágazatban tevékenykedő, amúgy is nehéz helyzetben lévő céget térdeltethetne le. A béremelés jogszabályi kikényszerítése annak megvalósítása esetén bérfeszültséget is okozhat több munkahelyen, hiszen az alacsonyabb keresetűek pozíciójának javulása bértorlódást eredményezne.

„Egy biztos: a vállalkozói oldalon nem vált ki szimpátiát egy ilyen intézkedés” – értékelte a Világgazdaságnak a benyújtott indítványt Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára hozzátette: „A kormány lényegében a korábbi bérajánlást teszi kötelezővé, ám annak mértékét rendeletben állapítja meg, és nem lehet tudni, az mekkora lesz jövőre. A legnagyobb probléma a tervezettel azonban az, hogy nemcsak a nyereséges, hanem a tartósan veszteséges vállalkozásoknak is ki kellene fizetniük az elvárt béremelést, ha nem akarnak szankciókban részesülni. Előfordulhat ezért, hogy a vállalkozások egy része passzív rezisztenciába vonul, és megpróbál közbeszerzés, állami támogatások nélkül boldogulni.”

„A vállalkozók továbbra sem tartják szerencsésnek az ilyen irányú lépéseket, ez sérti a szabad béralku-mechanizmust” – hangsúlyozta Dávid Ferenc. A főtitkár arra a kérdésünkre, hogy a béremelés elvárt mértékének jogszabályban való rögzítése eredményezhet-e elbocsátásokat, nem kívánt találgatásokba bocsátkozni.

„Nyilvánvalónak tűnik, hogy az indítvány azért jelent meg, mert a kormány tervei között az adójóváírás rendszerének radikális kivezetése szerepel. Eddig ugyanis az ütemezésről nem lehetett pontos információt tudni” – nyilatkozta lapunknak Pataky Péter. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke hozzátette: „Az adórendszeri változások a jövedelem csökkenését eredményeznék, ennek árát a kormány a vállalkozókkal, munkaadókkal kívánja megfizettetni. Munkaügyi ellenőrzés során eddig is ki lehetett zárni a munkaadót például a közbeszerzési eljárásokból. A feketefoglalkoztatáshoz vagy egyéb munkaügyi szabálysértésekhez képest a béremelési kényszer annyival enyhébb, hogy annak elmaradása esetén bírság nem szabható ki, de ettől még ez egy új kötelező elem a bérezésben.

Továbbra is az alapprobléma megszüntetésében látom a megoldást – folytatta Pataky Péter. – Lassabban kell kivezetni az adójóváírást, és egy progresszív, többkulcsos, igazságos adórendszert kellene bevezetni, ahelyett, hogy a kormány ragaszkodik a jelenlegi adórendszerhez. Annyi bizonyos, hogy a jövőben a bértárgyalások már a béremelés mindenkori elvárt mértékétől fognak indulni” – tette még hozzá.

Nagymértékben drágultak a munkaórák

Az idei első negyedévben uniós összehasonlításban is nagymértékben nőttek Magyarországon az egy órára jutó munkaköltségek, hazánk másodikként végzett 5,6 százalékkal. Nálunk jobban csak Bulgáriában emelkedtek az élőmunka egy órára jutó költségei, 7,8 százalékkal, míg az Európai Unió 27 tagországának átlaga mindössze 2,7 százalék. A legkisebb növekedést Portugáliában regisztrálta az uniós statisztikai hivatal, 0,8 százalékot, míg a komoly adósságproblémákkal küzdő Görögországban és Írországban csökkent ez a mutató.