Öt dolog, ami segíthet a görögöknek

A gazdasági növekedés beindítása nélkül Görögország nem fog tudni kilábalni a válságból, ebben egyetértenek a szakértők. Márpedig ezen a téren a hellének évek óta Európa sereghajtói közé tartoznak: az Európai Bizottság adatai szerint a GDP az elmúlt hat évben – a 2005-ös tényadatot és a 2011-es előrejelzést összehasonlítva – egyáltalán nem növekedett, ennél rosszabb teljesítményt – azaz zsugorodó gazdaságot – csak Olaszország (- 1 százalék) és Írország (-1,2 százalék) volt kénytelen elkönyvelni. Eközben Szlovákia 30, Ciprus 14, Szlovénia pedig 11 százalékos növekedést ért el, de a fejlettségük miatt eleve enyhébb növekedési szakaszban lévő nyugat-európai országok is képesek voltak öt-tíz százalékos pluszt elérni.

A válság az amúgy sem acélos görög gazdaságot teljesen padlóra küldte: a GDP a 2009-es 3 százalék után tavaly 4,5 százalékkal szűkült, és még idén is 3,5 százalékkal eshet vissza. Elemzők szerint a tavalyi és idei mínuszokban nagy szerepe van a 2010-ben megszavazott 110 milliárd eurós EU-IMF-hitelcsomag fejében vállalt kemény intézkedéseknek (adók emelése, szubvenciók csökkentése, kormánykiadások lefaragása) is, amelyek megfojtották a növekedést.

Hosszútávon persze még nincs minden elveszve, hiszen Görögországnak is vannak olyan iparágai, amelyek megfelelően menedzselve a gazdasági növekedés húzó erőivé válhatnak.       

Hajózás
Az egyik legígéretesebb iparágnak a vízi szállítás számít, amely világviszonylatban jelenleg mintegy három-négy százalékkal bővül. Ráadásul ebben a szegmensben a görögök nagyon jó pozíciókkal rendelkeznek: Japán után a világ második legnagyobb flottája az övék – ez több mint háromezer hajót jelent –, a tankerhajók számát tekintve pedig világelsők. A görög hajózási társaságoknak tehát minden lehetőségük megvan arra, hogy kivegyék részüket a piac növekedéséből és kiépítsék érdekeltségeiket. Emellett nem szabad elfelejteni a kikötőkben rejlő potenciált sem, amelyek megfelelő fejlesztésekkel még nagyobb szeletet hasíthatna ki az Ázsia és Európa közötti áruforgalomból.     

Turizmus
Bár ez az iparág már most a görög gazdaság egyik oszlopának számít, még itt is vannak kiaknázatlan lehetőségek. A Financial Times Deutschland szerint elsősorban a luxus szegmenst lehetne még fejleszteni, mivel ezen a téren növekvő kereslet mutatkozik, például Oroszországból. Emellett jelentős számú vendéget szipkázhat el Görögország az észak-afrikai turistaparadicsomoktól, ahonnan a továbbra is bizonytalan belpolitikai helyzet elriaszthatja a vendégeket. Mindehhez persze az is kellene, hogy Görögország stabilizálódjon, hiszen a folyamatos sztrájkok – például a közlekedésben – fennakadást okozhatnak a turizmusban is.

Hajógyártás
Ez az egyik legnagyobb hagyományokkal rendelkező iparágnak számít Görögországban, amelynek még komoly kihasználatlan erőforrásai vannak. Szakértők szerint az iparág jelenleg túlságosan is függ az állami megrendelésekből, ezért újabb piacok után kellene néznie.    

Gyógyszeripar
Az Európai Bizottság szerint ennek az  iparágnak vannak a legjobb kilátásai a görög gazdaságban. A görög gyógyszeripari termékeknek már sikerült gyökeret verniük egyes külföldi piacokon, ráadásul az iparág globálisan növekedési fázisban van.            

Zöld technológiák
Ezen belül elsősorban a napenergiában vannak komoly lehetőségek, amelynek fejlesztésével az ország akár energiaszállítóként is felléphetne az uniós piacon. Ezt a lehetőséget a közelmúltban Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is felvetette: „Görögországban sokkal magasabb a napos órák száma, mint Németországban, ezért exportálhatna nekünk áramot. A görög gazdaság így egy versenyképes és keresett exporttermékre tenne szert” – mondta a politikus a Die Zeitnak. Ehhez azonban megújuló energiát támogató programokra is szükség lenne, ráadásul az iparág csak idővel hozna hasznot, hiszen a kapacitások és a hálózatok kiépítése hosszú évekbe vagy akár egy évtizedbe is telhet.

-->