A tervek szerint 2014-ig annyi új egyenruhást telepítenek, hogy az egész országban vissza tudják állítani a teljes határellenőrzést.
A dán kormány májusban döntött az ellenőrzés részleges bevezetéséről. Emlékezetes: az Észak-Afrikából érkező menekülthullám miatt több tagállam is fontolgatott hasonló lépéseket, és uniós szinten is felmerült a schengeni rendszer reformjának szükségessége.
Végül nem a menekültáradattól leginkább sújtott valamelyik déli állam, hanem a dán kormány döntött a szigorítás mellett. Ellenzéki kezdeményezésre az ottani parlament pénteken voksolt a kormány által tervezett intézkedések visszavonásáról, de a szavazást a kormányoldal nyerte.
Az intézkedést élesen bírálta a szomszédos Németország és Svédország, valamint az Európai Bizottság is. A schengeni határ-ellenőrzési kódex lehetővé teszi az ellenőrzés ideiglenes visszaállítását a belső határokon „a közrendet vagy a belső biztonságot fenyegető komoly veszély esetén”. Nyilvánvaló azonban, hogy sem Németország, sem Svédország irányából nem várhatók ilyen súlyos kockázatok. Ráadásul az effajta intézkedések időtartama csak különleges esetekben haladhatja meg a 30 napot. A schengeni egyezményt Dánia azzal igyekszik kijátszani, hogy nem határőröket, hanem vámosokat telepít a határokra, mivel az előbbiek inkább az országok között mozgó személyeket, míg az utóbbiak az árukat ellenőrzik.
A határőrizet visszaállítása nagyon rossz üzenet a mai Európában, amelynek most együtt kell növekedni, nem pedig széthúzni – mondta korábban Guido Westerwelle német külügyminiszter szóvivője. Élesebben fogalmazott Manfred Weber német EP-képviselő, aki „teljesen elfogadhatatlannak” nevezte a dán intézkedéseket, és az utazás szabadságának korróziójáról beszélt. Szerinte az, ahogy Dánia indirekt módon próbálja visszaállítani az ellenőrzést, aláássa a schengeni rendszert.
Schengen az EU legnépszerűbb és leginkább állampolgárbarát rendszere – mondta Jean Asselborn, Luxemburg külügyminisztere, aki azt várja az Európai Bizottságtól, hogy a „legvégsőkig elmegy” az EU alapelveinek védelmében. Cecilia Malmström belügyi biztos szóvivője pénteken bejelentette: az Európai Bizottság megvizsgálja, hogy a Dánia által bevezetett intézkedések összhangban vannak-e a schengeni egyezménnyel és az uniós szabályokkal.
Közben a dán kormány tagjai minden fórumon igyekeznek bizonygatni a lépés szükségességét és jogszerűségét. Claus Hjort Frederiksen pénzügyminiszter júniusban azt mondta, megugrott a határon átnyúló bűnözés aránya, beleértve a drog- és emberkereskedelmet. Lard Barfoed belügyminiszter hozzátette: „Be kell zárnunk a kelet-európai bűnözőket.” Peter Christiansen adóügyi miniszter pedig azzal próbálta nyugtatni a kritikusokat, hogy a Németországból és Svédországból érkező utasok többsége semmit nem vesz majd észre az intézkedésekből, nem kell az ellenőrzések miatt kialakult dugóktól vagy kellemetlenségektől tartani.
Az intézkedésnek Dániában is akadnak ellenzői. A gyáriparosok szövetsége szerint a szigorítás káros hatással lehet az áruforgalomra.
Politikai okok
A kormány döntésea populista Dán Néppárt erősödésével magyarázható. Lars Lokke Rasmussen kisebbségben kormányzó jobbközép koalíciója jelenleg is e párt támogatására szorul, és valószínűleg szüksége lesz rá akkor is, ha a novemberben esedékes választások után is kormányon kíván maradni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.