A kormány kezében a városok sorsa

A kormány szándéka a központosítás, de a települések még ellenállhatnak. Egyedül a megyék helyzete tűnik biztosnak, az új önkormányzati törvény minden más témájában változhat a kormányzati álláspont a javaslattal foglalkozó kormányülés napján is – értesült a Világgazdaság önkormányzati forrásokból. Úgy tudjuk, olyan erők feszülnek egymásnak, hogy bár konkrétumokkal előállnak ma, ezek akár ellenkezőjükre is fordulhatnak, egészen a parlamenti végszavazásig, októberig vagy novemberig.

Nagy szükség lesz a lobbierőre, hiszen a különböző nagyságú és feladatkörű települések, valamint a járások és a megyék közt is jöhetnek még komoly viták. Forrásaink úgy tudják, hogy az egyes típusokon belül már létrejöttek az egyezségek arról, hogy a vezetőik mit szeretnének a törvényben látni, de az összefésülés nehéz lehet. A kérdés háromoldalú: ki kapjon több pénzt, hova kerüljön több döntési jogkör, valamint hogyan segíthetné az állam az önkormányzati eladósodottságot.

A megyék esetében világos az eredmény, és olyan megállapodás született, amelyet minden szereplő elfogad. A megyéket gyakorlatilag kiürítik, csupán területfejlesztési feladatokat hagynak meg nekik. Ez elvileg nagy presztízsveszteséget is jelenthetne az ottani vezetőknek, de mivel a megyék fele-kétharmada is a csődközeli helyzetet próbálja elkerülni, ennél többet jelent az, hogy mennyi feladatot vesz le az állam a vállukról. Érdekes kérdés a megyei jogú városoké, hiszen a megyék szerepének csökkenésével ezek is sok hatáskört elvesztenének. Nagy vita folyhat még arról, hogy az ő képviselőik hogyan kapjanak beleszólási lehetőséget a területfejlesztésbe, ha azok a megyékhez kerülnek, s elképzelhető, hogy a megyei jogú városokból is ülhetnek néhányan a megyegyűlésekben, szavazati jog nélkül.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.