Európai kötvény: "életmentő" kérdésről születhet döntés holnap

Már hónapok óta megy a huzavona az Európai Unióban arról, hogy a rosszul bevezetett közös monetáris unióban miként lehet ismét visszaszerezni a befektetők bizalmát. Az elmúlt egy évben ugyanis egyre több euróövezeti tagállamról derült ki, hogy hiába a közös pénz, a költségvetési politika korántsem állt olyan stabil lábakon, így többen csődközeli állapotba jutottak. Görögország, Írország, Portugália. S a sor még korántsem ért véget, hiszen a makrogazdasági adatok, a tőkepiac mélyrepülése ennél sokkal mélyebb válságot sejtet.

Időről-időre felmerül a közös európai kötvény ötlete, amely valóban egy csapással megoldaná az összes bajba jutott eurózóna tagállam problémáját: államkötvényük kamata – az egységesítés révén – könnyen finanszírozhatóvá válna. Ez esetben ugyanis mind a 17 ország felelősséget vállalna az egyes országok fizetési képességért. Nem véletlen, hogy Berlin rendre elutasítja a közös európai kötvény kibocsátásának ötletét, hiszen a német államadósság finanszírozása a jelenleginél jóval többe kerülne. A Bloomberg adatai szerint a 10 éves lejáratú állampapír hozama Németországban 2,332 százalék volt, míg ugyanez Olaszországban 4,975-re, Portugáliában 9,903-ra, Görögországban pedig 14,664 százalékra rúgott.

Egy közös európai kötvény kibocsátása azt jelentené, hogy az országoknak nem csak a monetáris politikájukat, hanem költségvetési politikájuk függetlenségét is fel kellene adniuk, ami azt jelenti, hogy szociális és konjunkturális kérdésekben is közösen kell dönteniük – mondta a Világgazdaság Online-nak Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. „Éppen ezért, a közös eurókötvény-kibocsátás politikai döntés. A politikusoknak ugyanis azt is mérlegelniük kell, hogy az országok szociális helyzete nagyon eltérő, s felmerül az a kérdés is, hogy hogyan lehet azokat az országokat kötelezni arra, hogy maguk is tegyenek a válságból való kilábalásért, és ne csak a külső segítségre várjanak – tette hozzá.

A szakember szerint az azonban egyértelmű, hogy egy közös európai kötvény kibocsátása egyértelműen pozitív jelzés lenne a befektetők felé, nem csak az Európai Unióban, hanem hazánkban is. A kötvénykibocsátás azonban nem a végleges megoldás, s nem helyettesíti a már elkezdett költségvetési átalakításokat.

Az unió számára a túlélést csak a közös európai kötvény kibocsátása jelenti – állította Soros György, a Spiegel hetilapnak adott interjújában . Ahogy fogalmazott: az Európai Unió jövője Németországon múlik. Berlinnek – és a többi stabil lábakon álló euróövezeti tagországnak - el kell döntenie, hogy hajlandók-e a saját hitelképességüket kockára tenni az olasz és spanyol kamatok csökkentése érdekében, ha nem, akkor a két dél-európai állam mentőcsomagra szorul. Az üzletember szerint ezért az országoknak el kell fogadniuk egy közös eurókötvény-rendszert, s egyben Görögországot és Portugáliát ki kellene zárni a valutaközösségből.

Az Európai Tanács elnöke, Herman von Rompuy már egy évvel ezelőtt szorgalmazta a pénzügyminiszterek egyeztetésén az eurókötvény bevezetését Németország és Franciaország már akkor is hevesen ágált egy ilyen terv ellen, mondván – joggal – a lépés megemelné az ország kamatterheit, ha egy kalap alá vennék őket az adósságválságba jutott országokkal.

A Welt am Sonntag értesülése szerint ugyanakkor a német kormánykoalícióban erősödik a felismerés, miszerint ilyenfajta megoldások nélkül nem menthető meg az euróövezet, s a bajba jutott államokba a jövőben újabb eurómilliárdokat kell majd pumpálni. 

A lap szerint ugyanakkor ez a megoldás Berlin számára csak akkor fogadható el, hogyha az euróövezeti adósságválság már a valutaunió szétesésével fenyeget. A lap szerint a rendszer bevezetése. Németországnak egy 2,1 ezer milliárdos adósságállományra vetítve közel 50 milliárd eurós többletkiadást jelentene.
 
A legnagyobb exportáló vállalatokat és szervezeteket tömörítő német egyesület, a BGA az eurókötvények minél előbbi bevezetését sürgeti. A BGA-elnöke, Anton Börner, a Reuters-nak adott interjúban felhívta a figyelmet arra, hogy e lépés nélkül az európai adósságválság következtében az egész kontinensre kiterjedő, elnyúló gazdasági dekonjunktúra veheti kezdetét. Egy eurókötvény-rendszer orvosolná a makrogazdasági problémákat, így elkerülhető lenne, hogy az európai gazdaság tartós sebeket szenvedjen el a költségvetési felelőtlenség miatt. Börner szerint, ha Angela Merkel és Nikolas Sarkozy keddi találkozójukon erről meg tudnak állapodni, akkor biztosítani tudják az gazdaság, s ezen belül annak jelentős szeletét adó exportra termelő vállalatok jövőbeli pozícióját.

Wolfgang Schaeuble, német gazdasági miniszter azonban szintén a Spiegel-nek adott interjúban azt hangoztatta, a segítség nem végtelen, az eurózóna tagállamok eltérő pénzügyi politikája eltérő kamatszinteket követel. Ahogy fogalmazott, „nem fognak tagállamokat megmenteni minden áron”.  

A Financial Times-nak nyilatkozó egy meg nem nevezett francia döntéshozó azonban úgy nyilatkozott: „A közös európai kötvényrendszer egységes költségvetési döntéseket követel, amely elengedhetetlen a közös pénz további fenntartásához. Ez eddig nem volt meg az unióban”.