Felszámolják az adóparadicsomot - milliárdokhoz jutnak az államok

A The Times című brit lap csütörtöki számában arról számol be, hogy George Osborne brit pénzügyminiszter szerdán Zürichben aláírta a megállapodást, amely 11 hónapos tárgyalássorozat végére tett pontot. A svájci kormány beleegyezett, hogy adót vet ki azokra a britekre, akik svájci bankokban tartják pénzüket, személyazonosságukat azonban továbbra sem fedik fel.

Az egyezmény értelmében Svájc évente mintegy 3-6 milliárd fontot adhat át így a szigetországnak. Az adót a svájci bankok szedik be. Az elmúlt hónapokban a megállapodásról szóló tárgyalások miatt több brit már igyekezett Svájc helyett más adóparadicsomokba, például Szingapúrba menekíteni vagyonát, azonban ezen túl a svájci bankok értesítik Nagy-Britanniát, ha ilyen pénzmozgást észlelnek.

George Osborne szerint a megállapodás jelentőségét növeli a rossz gazdasági helyzet is, mert ilyen körülmények között a "törvénytisztelő adófizetőkre" még nagyobb teher járul az adókat elkerülni igyekvők miatt.

Nagy-Britanniáéhoz hasonló megállapodást kötött Svájccal Németország is. Az adóparadicsomok bírálói azonban azért kifogásolhatják az egyezményt, mert a vagyonukat Svájcba menekítőknek továbbra sem kell felfedniük kilétüket és semmilyen eljárással sem kell szembenézniük

Az adóparadicsom szerep felszámolása ugyanakkor nem csak a gazdagoknak, hanem Svájcnak is sokba fog kerülni – írja egy korábbi cikkében a Financial Times Deutschland gazdasági lap. A technikai háttér megteremtése félmilliárd frankot emészthet fel. További teher, hogy a svájci bankoknak azonnal át kell utalniuk Németországnak kétmilliárd franknyi bankgaranciát, amely csak akkor szűnik meg, ha már behajtottak négymilliárdnyi adót a német betétesektől. A svájci bankok 129 milliárd franknyi külföldi vagyont kezelnek, ebből nyolcmilliárdnyi jut német ügyfelekre.

Az APA hírügynökség korábbi jelentése szerint a Németország és Svájc között létrejött paktum részeként 2013-tól minden, Svájcban elhelyezett német bankbetét után 26,4 százalékos adót vetnek ki, amelyet a bankok tartanak vissza és a német adóhatóságoknak továbbítanak. Az egyezmény emellett 2000-től induló, visszamenőleges adóztatást is előír, amelyből 2 milliárd svájci frankos bevétel áramlik a német államhoz. Azok, akiket eddig nem ítéltek el adóelkerülés miatt, az egyezménynek köszönhetően büntetlenek is maradnak.

Hasonló lépéseket kezdeményezett a közelmúltban az alpesi országgal a súlyos adósságteherrel szembesülő Görögország is.

A méltán híres svájci banktitkot nem csak Európa gazdagjai használják ki. Július közepén az amerikai hatóságok indítottak vizsgálatot arról, hogy a Credit Suisse svájci bankóriás nyújtott-e segítséget amerikai állampolgároknak adóelkerülésben. A svájci bank jelezte, értesítést kapott arról, hogy a vizsgálat "célpontja", de azzal érvelt, hogy ez csak "az ágazatra vonatkozó szélesebb vizsgálat része". Az amerikai igazságügyi minisztérium korábban az UBS svájci bank ellen indított vizsgálatot, Perrel fenyegette meg a svájci bankot arra az esetre, ha nem hajlandó átadni 4450 olyan amerikai ügyfelére vonatkozó személyes adatokat, akikről azt gyanítja, hogy adócsalást követtek el.