Orbán a "termelő izraeli tőkét" is Magyarországra csábítaná

Hozzátette: reményei szerint 2012-ben jó esetben 70 százalék alá csökken a GDP-arányos államadósság, és a ciklus végére akár a 60 százalékos szint közelébe is süllyedhet. A kormányfő szerint az elmúlt hetekben világossá vált, hogy az európai gazdasági válságból nem lesz gyors kilábalás, az európai gazdaság komoly bajban van, éveket vesz igénybe, míg magára talál. Orbán Viktor szerint az igazi gond az eladósodottság, de az európai országok nem tudnak olyan közös gazdaságpolitikát kialakítani, amely segítene csökkenteni a tartozások mértékét. Magyarországnak ezért a saját gazdaságpolitikai útját kell járnia - hangsúlyozta a miniszterelnök.

A görög útra biztosan nem szabad rásodródni - ismételte meg Orbán Viktor a Kossuth Rádióban -, folytatni kell a már elkezdett munkát. A következő hetekben ezért a kormány - az eredeti menetrend szerint újabb, de a magán-nyugdíjpénztári vagyont továbbra is érintetlenül hagyó államadósság-csökkentő lépéseket jelent majd be - tette hozzá a kormányfő, aki abban bízik, hogy a szívós munka nyomán a GDP-arányos államadósság 2012-re 70 százalék alá mehet, a ciklus végére pedig a 60 százalékhoz lesz közelebb.

A magyar növekedés magasabb ma, mint az európai átlag, jó pályán van, nő a magyar gazdaság - hangsúlyozta a kormányfő, aki nem is a rövid távú költségvetés kezelését mondta a legfontosabbnak, ezt ugyanis „rutinból” megoldja a kormány, hanem az egész magyar gazdaság hosszabb távra tekintő megújulását, átszervezését. Ezt a kormányfő szerint tovább kell gyorsítani, az oktatás, az egészségügy, a közigazgatás, az önkormányzatok, a gazdasági támogatások rendszerének átszervezése sürgető, és ennek során semmiféle pazarlást nem engedhetünk meg magunknak.

A lakossági fogyasztás csökkenéséről szólva a miniszterelnök hangsúlyozta: az országban van munka, a magyar gazdaság jól teljesít, sok családnál több pénz van most, mint egy évvel ezelőtt, azt azonban, hogy ezt mire költik - vásárolnak, takarékoskodnak, adósságot törlesztek - helyben kell eldönteni, ezek a kérdések nem emelhetők a kormányzati gazdaságpolitika rangjára. A kormányfő egyébként úgy vélte, az emberek ma többet takarítanak meg, ezt a pénzt pedig mindenképp érdemes lenne valahogy a gazdaság javára fordítani.

A szövetségkeresést firtató kérdésre válaszolva Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormányban nincs semmiféle szembenállás a kelet és a nyugat között, a kettő ugyanis a globális fejlődés legizgalmasabb jelenségeként újfajta módon összekapcsolható, és itt kell megkeresni a magyar érdekeket. A lehetséges partnekek közt a miniszterelnök India és Kína mellett megemlítette Oroszországot is, és hozzátette: szeretné, ha a hatalmas tartalékokkal rendelkező arab és a termelő izraeli tőke is nagyobb mértékben lenne jelen Magyarországon.