Sorsforduló előtt az eurózóna
Az euróövezet jövőjét meghatározó döntéseket készíthet elő mai párizsi csúcstalálkozóján a zóna két nagy hatalmú ura, Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök. Egybehangzó, bár hivatalosan meg nem erősített francia lapértesülések szerint ezen belül elsősorban az eurókötvények bevezetésének kérdése kerülhet terítékre – egy olyan terv, amely alapvetően megváltoztatná a zóna eddigi jellegét.
Az egyelőre sok vitás pontot tartalmazó eurókötvény-rendszer lényege, hogy a jövőben a 17 tagállam közösen bocsátana ki állampapírokat, magyarul az eurózóna egységes egészként, nem pedig tagállamonként venne fel pénzt a tőkepiacokon. Ezáltal egy gigantikus, több ezer milliárd eurós, likvid államkötvénypiac jönne létre, amely alternatívát kínálhatna az amerikai piaccal szemben.
Az új szisztémával a jelenleg súlyosan eladósodott tagállamok járnának jól, több ok miatt is. Egyrészt a jövőben gyakorlatilag elhárulna a csődveszélyük, hiszen az egész eurózóna egységesen felelne a felvett adósságért. Másrészt a jelenleginél lényegesen kedvezőbb feltételekkel juthatnának pénzhez, hiszen az új, az egész eurózónára vonatkozó egységes kamatszint valószínűleg jóval alacsonyabb lenne jelenlegi saját kamatszintjeiknél.
A vesztesek közé – legalábbis rövid távon – Németország, Franciaország, valamint a többi kiváló adóskockázati osztályzatú tagállam tartozna, mivel az ő mostani kamatszintjeiknél az új, egységes szint már magasabb lenne, másrészt már nemcsak a saját tartozásukért, hanem az egész zóna adósságáért felelniük kellene. Hogy pontosan mekkora lenne a mínusz, arról egyelőre csak találgatások láttak napvilágot – a Spiegel szerint a többletköltségek Németország esetében elérhetik az évi több tízmilliárd eurót.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.