Az aranyszabályt követi Madrid

 A csak „aranyszabályként” emlegetett metódus bevezetésének a megvitatását a kormányzó szocialista párt mellett az ellenzéki jobbközép Néppárt is támogatta, ez azért figyelemre méltó, mert a kevesebb mint három hónap múlva előre hozott választást tartó Spanyolországban igen ritkán fordul elő, hogy valamilyen kérdésben egyetért az egymással rivalizáló két nagy párt. Az alsóházban háromötödös többség szükséges a jogszabály elfogadásához, mielőtt az a szenátus elé kerülne, ahol a jelenlegi menetrend szerint várhatóan szeptember 7-én szavaznak a kérdésben.

A tervezett spanyol szabályozás „kisebb mértékű deficitet” engedélyezne a költségvetés számára, ha a GDP bővülése kevesebb mint két százalék alá esik. Utóbbi növekedési ütemet valójában 2007 óta nem lépte túl a spanyol gazdaság. Az alkotmányban rögzítendő szabály betartásához elvileg komoly kiadáscsökkentő lépéseket kellene majd végrehajtani Madridnak, ugyanis tavaly a kilenc százalékot is meghaladta az államháztartás hiánya.

Spanyolországon kívül korábban Olaszországban is felmerült az alkotmányos adósságfék bevezetésének a lehetősége: Giulio Tremonti gazdasági miniszter a 45,5 milliárdos idei második megszorító csomag bejelentésénél ígéretet tett a jogszabály megalkotására. Nem véletlen, hogy Spanyolország és Olaszország igen hamar reagált a német–francia felvetésre.

Az adósságlimit bevezetésével szeretnék elnyerni a piacok bizalmát, miután az utóbbi időszakban rekordszintre nőttek állampapírjaik hozamai, mivel a befektetők attól tartanak, a következő eldőlő dominók lehetnek az euróövezeti adósságválságban. A hozamok emelkedését csak az tudta azután megállítani, hogy az Európai Központi Bank augusztus elején elkezdte vásárolni a spanyol és olasz papírokat.

Németország még 2009-ben, a globális válság tetőpontján vezette be az alkotmányos hiányfék intézményét. A jogszabály értelmében 2016 januárjától nem fogadhat el olyan költségvetést, amelynek a hiánya meghaladja a GDP 0,35 százalékát. Franciaországban a parlament július közepén kezdte meg az alkotmányos adósságfék lehetőségének megvitatását. Az alaptörvény módosításához szükség lenne az ellenzéki szocialisták voksaira is, a baloldali párt azonban közölte: nem szavazzák meg a jogszabályt.

Az eurózónán kívüli Lengyelország még 1997-ben vezette be az alkotmányos adósságfék intézményét. A német metódussal szemben a lengyel alkotmány nem a költségvetési hiányra, hanem az államadósság mértékére fogalmazott meg küszöbértéket. E szerint az államadósság mértéke nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát.

A magyar megoldás

Magyarországon az áprilisban elfogadott és januárban hatályba lépő új alkotmány vezeti be az adósságfék-szabályozást, amely a GDP 50 százalékában határozza meg az államadósság plafonját. A szabályozás szerint amíg az államadósság mértéke meghaladja ezt a szintet, addig csak olyan büdzsét lehet elfogadnia az Országgyűlésnek, amely az adósság csökkenését eredményezi, vagyis költségvetési többletet irányoz elő. Orbán Viktor kormányfő szerdán közölte: azt szeretné elérni, hogy jövőre a GDP 70 százaléka alá csökkenjen az államadósság mértéke, a mostani parlamenti ciklus végére pedig már a 60 százalékot közelítse. A miniszterelnök még júniusban jelentette be, hogy az adósságráta 81-ről 77 százalékra csökkent, miután a kormány döntött a második nyugdíjpillérből visszatérő vagyonban található állampapírok bevonásáról.