Befékeztünk - Már recesszióban a magyar gazdaság?

Összességében az előzetesnek megfelelően 1,5 százalékos bővülésről számolt be a hivatal éves alapon, míg az előző negyedévhez képest stagnált a gazdaság teljesítménye. Ez utóbbi szám azonban a szezonális
kiigazítás módszerei miatt akár lefelé is változhat, így könnyen meglehet, hogy máris recesszióról beszélhetünk. Az első negyedévben még reményt keltő, 2,5 százalékos bővülés volt, ez alapján többen a 3 százalékos éves növekedést sem tartották kizártnak, a gyenge előzetes adat megjelenése óta azonban a legtöbb elemző bő egy százalékponttal visszavette idei bővülési prognózisát.

A válság fő vesztese az ágazatok közül az építőipar, amely két számjegyű visszaesést mutat. Vesztese az idei évnek a pénzügyi szektor is, a 4,6 százalékos második negyedévi zsugorodással negatív csúcsot állított be a recessziót még stagnálással átvészelő bankszektor. A szolgáltatások többsége stagnálás körüli állapotban van. A háztartások a növekvő reálbérek ellenére sem költekeznek, ennek a rossz munkaerő-piaci helyzet mellett a fokozott óvatosság is a magyarázata.

Egyedül az információs és kommunikációs szektor tudott enyhén az átlag felett növekedni, de az 1,9 százalékos teljesítményjavulás nem kirobbanó.
A GDP-t azonban a legjobban a bruttó felhalmozás, vagyis az egyszerre negatív irányba mozduló beruházások és a készletezés húzták vissza, előbbiek együtt 7,4 százalékkal múlták alul az egy évvel korábbi szintet. Önmagában a beruházások 1,5 százalékkal fogták vissza a
GDP-t, de ezt ellensúlyozta a tovább javuló nettó export.

A 8,8 százalékos kivitelnövekedéshez ugyanis lényegesen gyengébb, 6,1 százalékos importbővülés társult. Bár előbbi is lényegesen lassult az előző negyedévekhez képest, a behozatal növekedési üteme kevesebb mint felére esett vissza a gyenge beruházási és fogyasztási aktivitás miatt. Bár gyengülő mértékben, de továbbra is exportvezérelt a növekedés, mert még a lassuló külső konjunktúrával sem tudja felvenni a versenyt a hazai kereslet. A beruházásokban az autóipari óriásprojektek sem hoztak fordulatot, a kis- és középvállalkozásokat sújtó szűk hitelkínálatot nem tudták ellensúlyozni úgy, hogy az állami beruházások is visszaestek.