Költségvetési cárt akar Hága
Szankciók. A büdzsészabályokat megszegő eurózóna-tagállamokat – akár a valuta-unióból történő kizárással is – szankcionáló felügyelőbiztosi intézmény megalkotására tett javaslatot a holland kormányfő és pénzügyminisztere a tegnapi Financial Timesban. Mark Rutte és Jan Kees de Jager szerint a költségvetési felügyelőbiztos legalább olyan erős jogosítványokkal rendelkezne, mint az Európai Bizottság versenyügyekért felelős tagja. A javaslat szerint a költségvetési cárként emlegetett biztos fokozatosan vethetne ki szankciókat.
Az euró felett őrködő stabilitási és növekedési paktum azt követeli meg, hogy a költségvetési hiány ne lépje túl a GDP 3 százalékát, az államadósság pedig a 60 százalékot. Az előírásokat azonban számos tagállam megsértette már mindenféle szankciók nélkül.
Ez utóbbi helyzet orvoslására a holland terv keretében a biztosnak felhatalmazása lenne arra, hogy a túlzott hiányt felhalmozó országokat felszólíthassa kiigazító lépésekre. Ha ez nem jár sikerrel, akkor megkövetelhetné az adott országtól, hogy milyen lépéseket tegyen a hiány csökkentésére, így az adóbevételek növelését is előírhatná.
Ebben a szakaszban már szankciókat is kivethetne a biztos, így csökkenthetné az uniós kohéziós támogatások mértékét, vagy növelhetné az EU költségvetésébe történő befizetést. Ha ezek a lépések sem vezetnének eredményre, az adott tagországban csak azután kerülhetne a költségvetési törvényjavaslat a parlament elé, ha azt a biztos már jóváhagyta. Végső eszközként az adott tagállamot kizárhatnák az euróövezetből. Utóbbihoz a közösségi szerződés módosítására lenne szükség – ismerte el Jan Kees de Jager. A holland javaslatban az is szerepel, hogy azok az országok, amelyek nem kívánnának ehhez a rendszerhez alkalmazkodni, választhatnák a valutaunióból való kilépést is.
A holland javaslat megalkotásában jelentős szerepet játszhat, hogy a kisebbségben kormányzó két jobbközép párt így próbálja erősíteni hazai pozícióit. Egy augusztusi közvélemény-kutatás szerint a hollandok 54 százaléka azt szeretné, ha Görögországot és a többi bajban lévő eurózónatagot kizárnák a valutaunióból, ahelyett, hogy az ő adóbefizetéseikből mentenék meg őket. A mentőcsomagok egyik fő ellenzője a kormányt kívülről támogató radikális Szabadság Párt.
Csúcson a görög CDS-felár
Görögország a jövő héten folytatja a tárgyalásokat az EU–IMF–EKB delegá-ciójával a költségvetésről – közölte a görög kormányszóvivő. A trojka a múlt héten idő előtt megszakította az egyeztetéseket, mivel nem tudott megegyezni a kormánnyal az újabb megszorításokról. Az egyezség megkötése azért fontos Görögország számára, mert e nélkül nem kapja meg az első mentőcsomag hatodik részletét, amelynek lehívása októberben esedékes. A piac továbbra is szkeptikus. Ezt jelzi, hogy tegnap rekordszintre nőtta görög államadósság törlesztési leállására köthető biztosítás díja. A CDS-felár értéke az ötéves kötvények esetében 3000 bázispont fölé emelkedett, ez világrekordnak számít. Ez azt mutatja, hogy a piac értékelése szerint már 91 százalék az esélye annak, hogy
Görögország öt éven belül nem tudja törleszteni adósságait. Emellett a görög statisztikai hivatal tegnap közölte, hogy a második negyedévben éves szinten 7,3 százalékkal csökkent a GDP.
a görög államadósság törlesztési leállására köthető biztosítás díja. A CDS-felár értéke az ötéves kötvények esetében 3000 bázispont fölé emelkedett, ez világrekordnak számít. Ez azt mutatja, hogy a piac értékelése szerint már 91 százalék az esélye annak, hogy
Görögország öt éven belül nem tudja törleszteni adósságait. Emellett a görög statisztikai hivatal tegnap közölte, hogy a második negyedévben éves szinten 7,3 százalékkal csökkent a GDP. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.