A tegnap kiadott előrejelzés szerint előfordulhat, hogy az év végére stagnálás közeli helyzetbe jut az eurózóna gazdasága. Az EU hét legnagyobb gazdaságának adatai alapján készült előrejelzés szerint a valutaunió GDP-je a harmadik negyedévben 0,2, az év utolsó három hónapjában – alig elkerülve a stagnálást – 0,1 százalékkal bővül majd az előző negyedévhez képest.
A brüsszeli testület a májusi előrejelzésében mindkét időszakra még 0,4 százalékos növekedést jelzett előre. Az első negyedév vártnál jobb GDP-adatának köszönhetően összességében a tavaszi becsléséhez hasonlóan azt várja a bizottság, hogy az eurózóna az idén 1,6 százalékkal bővül.
Az Európai Bizottság legnagyobb gazdaságának és a magyar export fő piacának számító Németország növekedési kilátását a harmadik negyedévre vonatkozóan 0,4, míg a negyedik negyedévre 0,2 százalékra mérsékelte a korábbi, mindkét időszakra vonatkozó 0,5 százalékról. Mindamellett az egész évre vonatkozóan a tavaszi 2,6 százalékkal szemben most 2,9 százalékos német GDP-bővülést vár Brüsszel. Olaszország esetében a bizottság viszont egyenesen azt valószínűsíti, hogy a harmadik és a negyedik negyedévben is stagnálni fog a gazdaság.
„Az európai gazdaság kilátásai romlottak az utóbbi időszakban, ugyanis a szuverén adósságválság súlyosbodott, és a pénzpiaci zavarok is kihatottak a reálgazdaságra” – indokolta a növekedési előrejelzés rontását Olli Rehn. Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi biztosa kiemelte: az EU gazdaságát egyszerre érinti az egyre bizonytalanabb külpiaci környezet és a visszaeső hazai kereslet. Mindamellett Rehn nem számít újabb recesszióra, vagyis W alakú válságra Európában. Brüsszel a világgazdaságra vonatkozó növekedési előrejelzését is rontotta. Eszerint az idén mintegy négy százalékkal nőhet a globális GDP. Az EU ezt a romló világkereskedelmi adatokra, illetve arra alapozza, hogy vesztett lendületéből az amerikai gazdaság kilábalása is.
A testület az idén már kétszer emelte meg az év első felében – főként a megugró energiaárak következtében – még fenyegetőnek tűnt inflációs kockázat miatt (áprilisban 2,8 százalék volt a drágulás mértéke) az alapkamatot. A csökkenő infláció, illetve az eurózóna gazdaságának lassulása miatt egyre biztosabbnak tűnik, hogy az EKB, ellentétben a tavaszi elemzői várakozásokkal, az idén már nem növeli a jelenleg 1,5 százalékon álló kamatszintet.
A testület az idén már kétszer emelte meg az év első felében – főként a megugró energiaárak következtében – még fenyegetőnek tűnt inflációs kockázat miatt (áprilisban 2,8 százalék volt a drágulás mértéke) az alapkamatot. A csökkenő infláció, illetve az eurózóna gazdaságának lassulása miatt egyre biztosabbnak tűnik, hogy az EKB, ellentétben a tavaszi elemzői várakozásokkal, az idén már nem növeli a jelenleg 1,5 százalékon álló kamatszintet. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.