Veszélyes új idők előtt állunk

 Tegnap elkezdődött az IMF és a Világbank éves közgyűlésére készülő jelentések bemutatása. A közgyűlést az idén a nemzetközi szervezetek székhelyén, Washington DC-ben tartják, hivatalosan csütörtök és vasárnap között, ám a kapcsolódó rendezvények már hétfőn megkezdődtek. Tegnap nyilvánosságra hozták a világgazdasági kilátásokkal foglalkozó World Economic Outlook (WEO) legfontosabb fejezeteit, és bemutatták az államháztartási folyamatokkal foglalkozó Fiscal Monitor (FM) című kiadványt.

Az elkövetkező napokban számos egyéb kiadványt is közzétesznek, ma például a jelentést a globális pénzügyi stabilitásról (Global Financial Stability Report). Emellett lesznek szemináriumok, workshopok, különféle tanácskozások, amelyeket – legalábbis a kiadott, hivatalos napirend szerint – témák nagyon széles körének szentelnek. Így napirendre kerül Japán jövője, az „arab tavasz” után várható fejlemények éppen úgy, mint a latin-amerikai fejlődés specifikumai vagy az euróövezet jövője.

Számos szakértő mellett általában igen magas szinten képviseltetik magukat a tagállamok, leginkább egy-egy nemzeti jegybank elnöke, illetve egy-egy ország pénzügyminisztere vesz részt a tanácskozássorozaton, de nem ritka még ennél is magasabb képviselet.
Magyarországról az idén a többi között Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter vesz részt a közgyűlésen.

Ő képviseli egyébként kormányzóként Magyarországot a nemzetközi szervezetben. Mint emlékezetes, tavaly ősszel vette vissza magának a tisztet, amelyet korábban a mindenkori jegybankelnök töltött be. Az MNB első embere, Simor András most Matolcsy helyettese ezen a poszton. Az IMF-ben egyébként a tagállamokat képviselő kormányzói posztot vagy az adott ország pénzügyekért és költségvetésért felelős minisztere tölti be, vagy a jegybank elnöke. A Magyar Nemzeti Bankot ezúttal Karvalits Imre elnökhelyettes képviseli most Wa-shingtonban – tudtuk meg.

Ami a tegnap nyilvánosságra hozott jelentésekben foglalt irányokat illeti: a világgazdaság egy veszélyes új időszakba érkezett. Világszerte mérséklődött az aktivitás, ez ráadásul kiegyenlítetlenné vált. A bizalom jócskán visszaesett, ugyanakkor a fiskális és pénzügyi bizonytalanságok nőttek. Miközben a strukturális gyengeségeket sem sikerült orvosolni, egy sor sokkhatás érte a világot, a japán természeti katasztrófáktól a több olajkitermelő országban kitört felkelésekig.

Az Egyesült Államokban nem sikerült élénkíteni a keresletet, az euróövezetben pedig súlyos pénzügyi turbulenciák következtek be, s a globális piacokon aki csak tudott, szabadulni igyekezett kockázatos befektetéseitől. A feltörekvő országokban a kilátások bizonytalanabbá váltak. Amire szükség van, az a gyors fiskális konszolidáció – hívják fel a figyelmet a szakértők. Emellett pénzügyi lépések is kellenek, erősíteni kell a bankokat. S végül, de nem utolsósorban egyensúlyba kell hozni a kereskedelmet.