A pénzmosás akár jót is tehet

Becslések szerint 2009-ben Olaszországban mintegy 116 millió euró bevételre tettek szert a bűnözői csoportok, ez a GDP mintegy 7,7 százalékának felel meg. Más fejlett országokban szakértők egy-két százalékra teszik ezt az arányt. Az UNODC számításai szerint 2009-ben az adóelkerülést nem számolva mintegy 2100 milliárd dollár bevételük származott a bűnözői csoportoknak világszerte, ez eléri a globális GDP 3,6 százalékát.

Ebből mintegy 1600 milliárd dollárt mostak át különféle pénzügyi csatornákon. Ami ennél is aggasztóbb, hogy ennek az összegnek kevesebb mint egy százalékát sikerült lefoglalni vagy befagyasztani – hívja fel a figyelmet az UNODC.

A tanulmány megjegyzi, hogy az exportorientált bűzözési formák esetében – különösen a drogkereskedelemben – a pénzmosásnak rövid távon pozitív gazdasági hatásai is vannak. A pénz egy részét elköltik vagy befektetik, új munkahelyeket teremtve ezáltal. Más részét pedig megtakarítják, ami a bankok likviditását fokozza. Hosszú távon azonban kiszoríthatják a legális szektorokat, másrészről az illegális tevékenység okozta társadalmi-gazdasági költségek jelentősen meghaladják a bevételeket.

A tanulmány elsősorban a kokainkereskedelmen keresztül vizsgálta a szervezett bűnözés pénzügyi hátterét. Szakértők szerint a nemzetközi szervezett bűnözés mintegy felét, az összes illegális tevékenység mintegy ötödét teszi ki a drogkereskedelem. A jövedelemegyenlőtlenségeket ugyanakkor jól mutatja, hogy míg a dél-amerikai kokafarmerek mindössze egymilliárd dollárt kerestek 2009-ben, addig az észak-amerikai terjesztők 35, nyugat- és közép-európai kollégáik pedig 26 milliárd dollár jövedelemre tettek szert. Az adatokból kitűnik, hogy a hamisítás és kalózkodás szorosan a második helyre jött fel a legjövedelmezőbb bűnözői tevékenységek listáján.