Kizárólag olyan témák kerültek terítékre a hat magyar cég és közel ötven ottani partnerük egyeztetésein, valamint a mezőgazdasági és a környezetvédelmi minisztériumban, a kereskedelmi minisztréiumi államtitkárral és a mérnökszövetséggel folytatott megbeszéléseken, amelyekre nem vonatkozik a perzsa államot a nukleáris fejlesztései miatt sújtó embargó.
„Iránban – ahol számon tartják, hogy a magyarországi jászok a rokonaik – még erősen él a nosztalgia a magyar termékek iránt. Emlegetik például a Tungsram termékeit, és továbbra is nagyon szeretnének magyar buszokat venni” – tájékoztatta a Világgazdaságot Miklóssy Ferenc, az MKIK alelnöke, egyben a tagozat elnöke. A 12 millió lakosú Teherán tömegközlekedése katasztrofális, ahogyan a magyar-iráni gazdasági kapcsolatok szintje is. A nyolcvanas években Irán egyedül magyar agrártermékből 400 millió dollárnyit vásárolt, most viszont, az évi 18 milliárdos dolláros teljes behozatalából csak 10-15 millió eurónyit képviselünk.
A helyzet azonban változhat. A tárgyalásokon az irániak komoly érdeklődést mutattak például a győri Mirim gyorsházépítése, a Ganz darui, a Hajdsági Iparművek üvegházfűtésnél használadó napelem technológiája, a debreceni Dispomedicor állatgyógyászati készítményei és eszközei iránt. Utóbbiak gyártására közös, helyi gyárat építenének. A Halászati Kutatótól halivadékokat vesznek. Nyitottak egészségügyi, környezetvédelmi és mezőgazdasági beruházásokra is.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.