Besülhet az euróövezeti mentőalap

Az előzetesen kiszivárgott hírek szerint az ideiglenes euróövezeti mentőalap (EFSF) régóta halogatott reformjáról is dönthettek az érintett országok pénzügyminiszterei tegnap lapzártánk után véget ért ülésükön. A kérdés azért sorsdöntő Európa számára, mivel az alap jelenlegi formájában már nem bírná el a nagyobb tagállamok kimentését.

A Reuters birtokába került tervezet szerint az EFSF a jövőben bizonyos keretek között interveniálhatna az elsődleges és másodlagos kötvénypiacokon; emellett kibővülne a sérülékeny tagországoknak szánt elővigyázatossági hitelkerete, valamint többszörösére duzzadna a tűzereje. Utóbbiban elsősorban a magánszektor tőkeerejére támaszkodna az EU, amely garanciákat is nyújtana annak érdekében, hogy a befektetők minél nagyobb összegekkel járuljanak hozzá az alap megerősítéséhez.

Bár a korábbi tervek még arról szóltak, hogy 250 milliárdról minimum 1000 milliárd euróra emelik az EFSF ténylegesen felhasználható keretét, a közelmúltban nyilvánvalóvá vált, hogy ez a forgatókönyv tarthatatlan. Elemzők szerint jó esetben is csak két-háromszoros bővítést sikerül majd elérni, a jelenlegi piaci környezetben ugyanis aligha lehet nagyobb részvételre ösztönözni a magánbefektetőket. Ráadásul az euróövezeten kívüli államoktól sem lehet mentőövre számítani: a Spiegel információja szerint hiába turnézta végig a közelmúltban Klaus Regling, az EFSF vezére a Közel-Keletet, mind Kínában, mind Japánban „érezhető visszafogottsággal” fogadták. A „pénzgyűjtő helyek menedzserei” ugyanis már nem bíznak abban, hogy az euróövezeti vezetők úrrá tudnak lenni a problémákon.

A cikk teljes terjedelmében csak előfizetőink számára elérhető. A cikket - az összes mai cikkel együtt - egy emelt díjú SMS elküldésével olvashatja el.