BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Járai: Tíz év múlva lehet eurónk, már ha akkor még lesz ilyen

Cséfalvay Zoltán államtitkár a multik szükségességéről beszélt, míg Járai Zsigmond szerint pofátlanul előtérbe került az államháztartás szerepe. Chikán Attila pedig a gazdaság fundamentumainak rettenetes állapotáról beszélt a Világgazdaság Multik nélkül nem megy című konferenciáján.

A versenyképes gazdasághoz nélkülözhetetlen a külföldi tőke jelenléte - szögezte le Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.Magyarországon 73, Csehországban 69, ugyanakkor Görögország 11 és Olaszországban 16 százalékos a külföldi tőke jelenléte bruttó hazai termék arányosan. Ezek a számok is magyarázatul szolgálnak a mai válságjelenségekre a gazdasági tárca államtitkára szerint. Ahol alacsony a külföldi jelenléte, ott elkényelmesedett az állam és elszabadult a válság. Ez történt Görögországban. Cséfalvay Zoltán annak a meggyőződésének adott hangot, hogy egy-egy gazdaság konszolidált fejlődéséhez nélkülözhetetlenek a külföldi tőke jelenlétével járó versenykihívások. Ezt felismerte a Magyarország.

Pofátlanul előtérbe került az államháztartás szerepe a gazdaságban, ennek oka az, hogy a válság második szakasza elsősorban költségvetési válság, míg az első szakasz inkább bankválság volt. Járai Zsigmond , a költségvetési tanács elnöke ezzel indította előadását a Világgazdaság "Multik nélkül nem megy" címmel rendezett konferenciáján ma Budapesten és gyakorlatilag nem volt jó híre hallgatósága számára. Ha az Európai Unió meg akarja menteni az eurózónát, az eddigieknél sokkal jobban kell a nemzeti gazdaságpolitikákat koordinálni. Járai szerint ha tetszik, hanem, az EU-ban jön a közös gazdaságpolitika. Magyarországon az államháztartás hiányát 3 százalék alatt kell tartani, és csökkenteni kell az államadósságot.

A konferencia programját megtekintheti itt

Járainak meggyőződése, hogy ez így lesz. Meglesz a 2,5 százalékos deficit, ugyanis "ha biztosítani akarjuk az államadósság finanszírozását, nincs más utunk, az ehhez szükséges hitelek felvételéhez ez kell". Elég-e a költségvetési fegyelem a gazdaság stabilizálásához? – vetette fel a kérdést a költségvetési tanács elnöke. Válaszolt is rá: nem elég. Ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy Magyarországról nem fog válság kiindulni 2012-ben és 2013-ban sem. "2008-ban még mi voltunk a dominó első láncszeme, ezért mentettek meg, ám azt nem tudjuk, hogy ha robban Görögország vagy Olaszország, mennyi dominó dől velük" - árnyalta álláspontját.

A rossz hír szerinte az, hogy lelassul a gazdasági növekedés, ha egyáltalán lesz. A belső kereslet csökkeni vagy stagnálni fog, a beruházások bővülésére nem lehet számítani. Nagyon lassú, stagnálással közelítő növekedéssel kell tehát számolni. Mivel lehetne gyorsítani a növekedést? Erre az volt tippje, hogy legfeljebb az EU-pénzek hatékonyabb felhasználásával és a versenyképesség növelésével. Az első teendő: a mindenen túlburjánzó bürokrácia csökkentése és a bizalom növelése. Járai Zsigmond szerint sokáig fog tartani, amíg Magyarország egy gyorsabb növekedési pályára állhat; ennek minimum feltétele a stabil költségvetés.

Kérdésekre válaszolva Járai Zsigmond annak véleményének adott hangot, hogy tíz éven belül Magyarországon nem vezetik be az eurót, ha még egyáltalán lesz közös európai valuta.

A gazdaság fundamentumaival is kell törődni, amelyek jelenleg rettenetes állapotban vannak. Ekként reagált a költségvetési tanács elnöke által elmondottakra Chikán Attila egyetemi tanár, a Budapesti Corvinus Egyetem Versenyképesség Kutató Központjának igazgatója. Szerinte "olyan dolgok folynak jelenleg a minisztériumokban, hogy ha azok megvalósulnak, akkor nem hogy nem lesz növekedés, de még további visszaesésre kell számolni"

"Tetszettek volna magyar Tescót csinálni" - lapozzon!

Párbeszédet, partnerséget szeretnének a multik a kormánnyal, hiszen fontos a befektetési környezet minősége, s Magyarország nem rossz befektetési lokáció mind a mai napig. Ezt hangsúlyozta előadásában Havas István, az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) elnöke, az Ernst&Young vezérigazgatója. Emlékeztetett arra, hogy a kormány stratégiai partnere az AmCham, ez az egyetlen civil szervezet, amelynek ilyen megállapodása van a kabinettel.

A konferencia programját megtekintheti itt

Mikola Gergely, a Magyarországi Brit Kereskedelmi Kamara elnöke feltette a kérdést: kik nem szeretik a multikat? Vannak olyan érintettek, akik igenis az előnyeit élvezik a multik létezésének. A kérdés az, mit nem tettek meg a multik, hiszen sokkal többet tehetnének, hogy ezt a percepciót a valósághoz közelebb tereljék.

Hegedűs Zoltán tanácsadó arról beszélt: tévedés, hogy a multiktól nem tanulhatnak a kisebb cégek. Ha a multiellenességet nézzük, tény, hogy ez jóval nagyobb itt, mint Ausztriában vagy Németországban. A multiellenesség erősen jelentkezik a hipermarketeknél, nem az olyan multikat szokás utálni, mint a Mercedest, az Audit, vagy hasonló nagy gyártókat. Pedig lehetne mondani, hogy tetszettek volna magyar Tescót csinálni, de jogos kritikák is vannak. A gyengébb minőség, mint a nyugati üzleteknél, a polcpénz kérése, a stratégiai késedelmes fizetés egytől egyig rosszak, ezeket büntetéssel lehet és kell leépíteni.

Raskó György agrárvállalkozó szerint a magyar lakosság nagyjából 1 százaléka lehet, például a populista politikusok, a jobboldali média, és az "elvarázsolt zöldek". Ennek a körnek a véleményformáló hatása viszont óriási. Aki multinál dolgozik, nagyjából a kétszeresét kapja, mint amennyit egy hasonló magyar cégnél keresne. Ha én megegyezek egy multival, az betartja a megállapodást; lehet, hogy késve fizet egy-két héttel, de biztos lehetek abban, hogy azt a pénzt megkapom – mondta. Hozzátette azt is: a média szerepe komoly a multiellenes hangulatkeltésben, ha egy Tescóban látnak egy egeret, azzal tele lesz a sajtó, ha egy CBA-ban, azzal nem foglalkoznak.

Urbán László, a Magyar Suzuki vezérigazgató-helyettese arról beszélt: egy Magyarországon eladott autójukon 2-300 ezer forint érték van, amely a magyar állam bevétele lesz. Csak Esztergomban mintegy háromezer dolgozót foglalkoztatnak, persze a válság előtt sokkal jobb volt a helyzet. Összesen 17 ezer dolgozójuk volt, amióta a cég odatelepedett.

Beck György, a VODAFONE Magyarország elnöke szerint Magyarországon nagyon rossz a gazdasági közhangulat, ami kivetül a multikra is. Szerinte az elköltözés veszélye valóban reális, a multik is mozognak.

Vagy a meg nem valósított álmokról, vagy a rémálmokról beszélünk a multik kapcsán – mondta Hetényi Márk, a Flextronics regionális pénzügyi igazgatója. Sokan gondolják úgy, hogy a multi idejön, letelepszik, kizsákmányolja a helyieket, majd tovább is áll, de ez nem igaz

 


Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.