Moszkva köszöni, nem fizet az EU-mentőalapba
Ezzel Moszkva csatlakozott a többi feltörekvÕ ország, Kína és Brazília álláspontjához. A legutóbbi eurózóna-csúcson az övezet vezetÕi úgy döntöttek, hogy az EFSF keretének megnövelésére létrehoznak egy külön alapot, amelybe az EU-n kívüli feltörekvÕ gazdaságok fizethetnének be. A tervek szerint így a mentÕalap keretét 440 milliárd euróról ezer milliárd euró fölé emelnék.
Az eurózóna reményeivel szemben azonban Oroszország esetében aligha lehet nagy öszszegÛ befektetésre számítani. Az IMF-vezér minapi moszkvai látogatásán ugyanis az orosz illetékesek közölték: legfeljebb mintegy 10 milliárd dollár értékÛ befektetést szánnának az eurózóna kisegítésére.
A napokban Soros György úgy nyilatkozott, hogy szerinte nem lenne szükség harmadik országok bevonására az európai adósságválság kezelésében, ha az EFSF meglévÕ forrásait a valutaunió megfelelÕen használná fel. A befektetési guru szerint a 440 milliárd eurónak elégnek kellene lennie egy Európa-méretú gazdaság számára.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.