Drámai mentőakció Brüsszelben - Tudósítónk jelenti

„A mostani csúcson végre megoldások kellenek, mert a pénzügyi piacok és a lakosság is kezdi elveszíteni a türelmét. Új típusú fejezetre van szükség, új irányokat kell megnyitni” – érzékeltette egyik európai bizottsági forrásunk azt, mi a tétje az EU-csúcsnak, amely este az állam- és kormányfők informális vacsorájának keretében kezdődött el. Még ennél is keményebben fogalmazott egy másik, a történéseket szintén közelről ismerő forrásunk, aki szerint „elég nagy a dráma Brüsszelben, sőt kritikus a helyzet, mert a kulcsszereplők közül egyesek nem a 27-ek körében keresik a megoldást.”

Bár utóbbi állítást hivatalosan valószínűleg mind a németek, mind a franciák visszautasítanák. Lehetséges, hogy a mostani csúcs valóban korszakhatárt jelentő döntéseket hoz majd, vagy legalábbis meg fogja tenni az első lépéseket ebbe az irányba. A tét ugyanis az, megmarad-e az EU 27-ek mostani egysége, vagy megkezdődik egy kvázi elitklub leválása, akár a jelenlegi euróövezeten belül is.
Mindez nagyrészt attól függ majd, sikerül-e a tagországok vezetőinek egyetértést elérnie a csúcs fő témájában, a fiskális unió létrehozásában. Ennek lényege, hogy a tagországok lemondanának költségvetési politikájuk jelentős részéről, és plusz jogokkal ruháznák fel Brüsszelt ezen a területen. Ilyen módon még idejében meg lehetne akadályozni a mostanihoz hasonló adósságválságok kialakulását, áll Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő közös, a hét elején ismertetett javaslatában. Ha meglenne ez a garancia, akkor az Európai Központi Bank (EKB) megnyitná a pénzcsapokat, ami rövid távon is kezelné a válságot. 

Merkelék szerint mindennek érdekében a szerződés módosítására van szükség, amit néhány hónap alatt lezavarnának az uniós vezetők. Ennek megvalósulása azonban több szempontból is kérdéses, mivel a nemzeti szuverenitás beszűkülése miatt egyes tagállamok részéről erős ellenkezés érződik – ahogy ezt brüsszeli forrásaink is megerősítették.
A Világgazdaság azon kérdésére, mindezek alapján mekkora veszélye van annak, hogy egy szűk körű elitklub alakuljon meg az EU-ban, például egy új szerződés megkötésével, egy magas rangú bizottsági tisztviselő úgy fogalmazott: ennek túl nagyok lennének a költségei. Utalt arra, hogy a piacok a csúcsot két szempont alapján értékelik majd. Az egyik, hogy az ott hozott döntések a fiskális unióról elvileg jelenthetnek-e tartós megoldást a problémákra. Másrészt azt fogják mérlegelni, van-e esély azok gyakorlati elfogadására az egyes tagállamokban. A legrosszabb forgatókönyv valószínűleg az lenne, ha nem lenne semmilyen előrelépés, és maradna a mostani bizonytalanság – ezt ugyanis a piacok úgy értékelnék, az EU továbbra is képtelen hatékonyan kezelni a problémákat.

Sarkozy: Nincs második esély

„Ha nem egyezünk meg a mostani csúcson, nem lesz második esélyünk az euró megmentésére” – ezekkel a drámai szavakkal fordult kollégái felé Nicolas Sarkozy a jobbközép pártokat tömörítő Európai Néppárt marseille-i kongresszusán. A francia államfő azt mondta az eseményen résztvevő több európai kormányfőnek, hogy Európa szétesésének sosem volt még ilyen nagy a kockázata, ezért erőt kell venniük magukon, hogy véget vessenek az adósságválságnak. Angela Merkel német kancellár pedig annak a reményének adott hangot, hogy a csúcstalálkozón majd megszületnek a „jó megoldások” a válságra. Elismerte ugyanakkor, hogy "nehéz vitákra" számít.

A dél-francia kikötővárosban tartott rendezvényen felszólalt Orbán Viktor is. A magyar kormányfő úgy fogalmazott, hogy az euróválság kezelésében nem az alapszerződés módosítása lenne az üdvözítő, az ugyanis olyan vitákat gerjesztene, amilyenekre most nincs idő, hiszen gyors megoldásra van szükség. Álláspontja szerint úgy kell megoldani a válságot, hogy az ne feszítse szét a 27 tagállamból álló EU kereteit, ugyanakkor az eurózóna problémáját az övezeten belül kell rendezni. Az euró érték, és a közös pénz az euróövezeten kívüli országok számára továbbra is vonzó – szögezte le.

Eközben Brüsszelben egy uniós diplomata már arról beszélt, hogy a csúcson várhatóan megállapodás születik arról, hogy az eurózóna országai az IMF-en keresztül 150 milliárd eurót mozgósítanak az adósságválság leküzdésére abban a reményben, hogy további 50 milliárd eurót lehet majd összegyűjteni az Európán kívüli országoktól szintén az IMF-en keresztül. Jan Kees de Jager holland pénzügyminiszter azonban Marseille-ben úgy nyilatkozott: egyáltalán nem biztos, hogy a kérdésben létrejön a megállapodás az EU-csúcson, ugyanis az egész IMF-en keresztüli forrásbevonás terve erősen függ az Európán kívüli országok hozzáállásától is.

Wéber Balázs - Brüsszel-->