A Kormány 2011. december 15-éig – sürgősségi eljárást kezdeményezve – törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a hitelintézetekről, amely szerint a végtörlesztési igény a hitelező részéről visszautasítható abban az esetben, ha a bejelentett végtörlesztési igényhez az adós legkésőbb 2012. január 30-áig nem tudja bemutatni a végtörlesztéshez elegendő összegű, más hitelintézet által kiállított kötelező érvényű hitelígérvényt, vagy a végtörlesztéshez szükséges pénzfedezet meglétét a hitelező banknál vezetett bankszámláján.
A dokumentum szerint a különadóból a végtörlesztésből adódó veszteség 30 százalékát leírhatják a bankok. Amennyiben a hitelező a 2011. évi banki különadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni a kedvezményes végtörlesztési árfolyam alkalmazásából eredő vesztesége 30 százalékát, akkor az el nem számolt veszteség összegét a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező érvényesítheti.
„Az igény előterjesztése a 2011-re benyújtott adóbevallás 2012. január 31-éig lefolytatott önellenőrzésével, a visszatérítés pedig pénzeszközben vagy – akár részben is – 1 éven belüli lejáratú állampapír tulajdonba adásával történik. Az adó-visszatérítés során adott állampapírokat aktuális piaci árukon kell figyelembe venni. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy az így szerzett állampapírokat lejáratig tartják” – áll a kormány és a Bankszövetség közötti tárgyalási jegyzőkönyvben.
A végtörlesztéséhez vissza nem térítendő támogatás vagy a jövőbeni juttatások terhére megelőlegezett kifizetés nem, csak munkáltatói kölcsön nyújtható, amelynek mértéke a háztartásban eltartott kiskorú gyermekek számától függ. A munkáltatói kölcsön nyújtásának feltétele, hogy az a következő évek javadalmazását nem érinti (előrehozott juttatást semmilyen formában nem valósít meg), írja a jegyzőkönyv. A a végtörlesztéshez nyújtott vissza nem térítendő támogatást és munkáltatói kölcsönt legkésőbb 2011. december 31-ig folyósítani kell.
Megállapodás a 90 napnál hosszabb késedelembe esett deviza jelzáloghitelek adósai helyzetének kezelése érdekében hozott lépésekről
A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy erre vonatkozó törvényi szabályozás esetén a 2011. szeptember 30-án a minimálbér összegét elérő mértékű, és 90 napot meghaladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok tartozását – amennyiben a deviza jelzáloghitel átváltására korábban nem került sor – forintra váltják, és a tartozás 25 százalékát elengedik 2012. május 15-ig, feltéve, hogy a devizakölcsön-szerződés megkötésekor a fedezeti ingatlanok forgalmi értéke összesen a 20 millió forintot nem haladta meg.
A Kormány törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek, hogy a különadó fizetésére kötelezett pénzügyi szervezet az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelezők leírhatják a 2012 évre esedékes banki különadóból az elengedett követelés 30 százalékát. Az elengedett követelés-hányad után a hiteladósoknak sem személyi jövedelemadó-, sem ajándékozási illeték-fizetési kötelezettségük nem keletkezik.
„Amennyiben az összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó hitelező a 2012. évi esedékes banki különadó terhére nem tudja teljes mértékben elszámolni az elengedett követelés 30 százalékát, akkor a le nem írt elengedett követelés összegét a vele összevont alapú felügyelet hatálya alá tartozó bármely más hitelező érvényesítheti.”
Amennyiben a deviza jelzáloghitel forintra történő átváltására korábban nem került sor, a hitelező a késedelmes deviza-jelzáloghitel alapján fennálló, devizában nyilvántartott tartozást a Magyar Nemzeti Bank által meghirdetett, 2012. március 15. és 2012. április 15. között irányadó középárfolyamok átlagán átváltja. A konverziót követően a hitelező a tartozás 25 százalékát elengedi.
Amennyiben a hitelező az eredetileg devizában nyújtott jelzáloghitelt már korábban forintra váltotta, úgy az elengedett követelés a könyv szerint nyilvántartott forint tartozás 25 százaléka – írja a dokumentum.
A konverziók során előálló nyitott devizapozíciók zárásához a Magyar Nemzeti Bank egy bankokkal közösen kidolgozott eszköztárat biztosít. A Magyar Bankszövetség tagjai vállalják, hogy a konverzió során a rövid külső forrásaikat törlesztik. A tartozáselengedés feltétele, hogy a fent definiált késedelmes hiteladós 2012. március 15-ig nyilatkozzon arról, hogy a késedelembe esésének oka a fizetőképességében beállott jelentős, igazolható romlás volt.
Kiegészítik a kamattámogatást
A Kormány kiegészíti az otthonteremtési kamattámogatásról szóló, 2011. szeptember 28-án elfogadott, még ki nem hirdetett rendeletet egy további konstrukcióval, melynek alapján időben csökkenő mértékű kamattámogatást nyújt azoknak, akiknek a devizahitelét a hitelező forinthitelre átváltotta, feltéve, hogy a hitelfedezetként szolgáló ingatlan a hiteladós életvitelszerű lakhatását szolgálja, és állandó lakcíme a fedezetül szolgáló ingatlanban van.
A kamattámogatás további feltétele, hogy a fedezeti ingatlan szerződéskötés-kori forgalmi értéke ne haladja meg Budapesten a 20 millió forintot, vidéken a 15 millió forintot, és legalább egy kiskorú eltartott legyen a háztartásban. Nem veheti a konstrukciót igénybe az a hiteladós, aki fizetéskönnyítő program hatálya alatt áll, és az ebből eredő köztelezettségeinek 90 napot meghaladóan és a minimálbér mértékét elérő összegben nem tett eleget.
A kamattámogatás – összhangban a Kormány által elfogadott kamattámogatással – 5 évre szól, mértéke az első évben az állampapír-referenciahozam (ÁKKH) 50 százaléka, a második évben 45 százaléka, a harmadik évben 40 százaléka, a negyedik évben 35 százaléka, míg az ötödik évben 30 százaléka. A kamattámogatásban részesülő hiteladósok hitelét a hitelező átütemezheti akként, hogy a kamattámogatás igénybevételétől számított 5 évig a hiteladós csak a hitel kamatát törleszti. A hiteladós a kamattámogatásra való jogosultságát elveszíti, amennyiben fizetési kötelezettségeinek 60 napot meghaladóan nem tesz eleget.
A Kormány 2012. január 15-ig törvénymódosítási javaslatot nyújt be az Országgyűlésnek a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvénnyel kapcsolatban, miszerint a Nemzeti Eszközkezelő a jogosult jelzáloghitel-adósok lakóingatlanát abban az esetben is megvásárolja, ha a háztartásban csak egy gyermeket nevelnek, akikre tekintettel a hiteladós a vele egy háztartásban élő házastársa vagy élettársa családi pótlékra jogosult. A Kormány továbbá biztosítja annak feltételeit, hogy a Nemzeti Eszközkezelő 25.000 darab lakóingatlant tudjon megvásárolni 2014 év végéig a következő ütemezés szerint: 2012 év végéig 8.000 darabot, 2013 év végéig 15.000 darabot, 2014. év végéig 25.000 darabot. „A Nemzeti Eszközkezelő által megvásárolt lakóingatlanokat nem kell a kényszerértékesítési kvótában figyelembe venni.”
Megállapodás a lakossági, devizában nyilvántartott jelzáloghitel-adósok árfolyamkockázatának mérsékléséről és az átlátható árazás bevezetésének határidejéről
A szerződésszerűen teljesítő illetve a 90 napi késedelmet meg nem haladó késedelembe esett deviza jelzáloghitel-adósok számára 2012 végéig biztosított legyen az árfolyamvédelmi-rendszerbe való belépés lehetősége. Az árfolyamrögzítés, illetve az árfolyam-különbözetből eredő tartozások jóváírása a gyűjtőszámlán 2016 végéig legyen biztosított – írja a jegyzőkönyv.
A program hatálya alatt a 180-270 CHF/HUF, a 250-340 EUR/HUF és a 2,5-3,3 JPY/HUF közötti árfolyamsávokban a deviza jelzáloghitelek törlesztésére az adós az alsó sávhatárnak megfelelő árfolyamon köteles azzal, hogy a deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a tőkerészt a hiteladós viseli a hatályos gyűjtőszámla-szabályok szerint. A deviza jelzáloghitel havi törlesztőrészletének az árfolyamgát feletti részéből a kamatrészre eső hányad 50 százalékát a pénzügyi intézmények, 50 százalékát a költségvetés viseli. Az elszámolásra negyedévente kerül sor mind az állami, mind a banki kamatrész vonatkozásában.
A 270 CHF/HUF, a 340 EUR/HUF, a 3,3 JPY/HUF árfolyamszintek feletti árfolyamkockázatot teljes egészében a költségvetés viseli.
A programba jelentkező deviza jelzáloghitel-adósok a rendszerből a bejelentkezés után 3 évvel jogosultak kilépni. Bankszövetség tagjai vállalják, hogy egységes minták alapján tájékoztatják ügyfeleiket a programban való részvétel lehetőségéről.
Kormány vállalja, hogy akként módosítja a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) kormányrendeletet, hogy az árfolyamvédelmi programba belépő, nem hátralékos hiteladósok esetében ne kelljen a hitelezőknek értékvesztést képezni.
Növekedési Paktum
A Kormány kijelenti, hogy a banki különadó mértéke és alapja 2012-ben a hatályos szabályozáshoz képest nem változik, 2013-ban a mértéke 50 százalékkal csökken, míg 2014-ben csak az Európai Unió jogrendjében elfogadott bankadónak megfelelő, vagy az Európai Unió tagállamaiban alkalmazott bankadó alapok és bankadó kulcsok átlagos mértéket meg nem haladó banki különadó kivetésére kerülhet sor. A Kormány kijelenti továbbá, hogy a már fennálló devizahitel-állományt érintő bármilyen további szabályozási javaslatnak az Országgyűlés elé történő beterjesztése, illetve bármely ilyen szabályozási javaslat támogatásáról szóló döntést megelőzően konzultál a Magyar Bankszövetséggel.
A Felek vállalják, hogy 2012. első negyedévében konzultációt kezdeményeznek az egyetértő bankok tulajdonosai, illetve legfelsőbb szintű vezetői, valamint a Kormány legfelsőbb szintű vezetői között a következő időszak együttműködéséről. A Felek vállalják továbbá, hogy 2012. január 1-jétől a költségvetést megalapozó új makropálya figyelembevételével negyedévente egyeztetnek a gazdaság helyzetéről és a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalásáról a gazdasági növekedés ösztönzésében. Az egyeztetésre a Kormány meghívja a Magyar Bankszövetség kibővített Elnöksége tagjainak tulajdonosi képviselőit, illetve az egyeztetésről a Kormány a Nemzetközi Valutaalapot és az Európai Unió Bizottságát tájékoztatja. A Magyar Bankszövetség vállalja, hogy 2012. január végéig kidolgoz egy, a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalását a gazdasági növekedés szempontjából pontosan bemutató, érdemi, hatásvizsgálattal alátámasztott javaslatot. A Felek 2012. február végéig megállapodnak a pénzügyi közvetítőrendszer szerepvállalásáról.
A Felek megegyeznek abban, hogy minden olyan pénzügyi intézmény, amely fennálló mikro-, kis- és középvállalati hitel-állományát 2012. szeptember 30-ig növeli, az állománynövekedés forintban elszámolt ellenértékét levonhatja a 2012. évi bankadó alapjából azzal, hogy az állománynövekedés meghatározása szempontjából a 2011. szeptember 30-án fennálló állomány 95 százalékát kell bázisnak tekinteni. A pénzügyi intézmény által lakásfedezet mellett természetes személynek nyújtott, valamint az uniós pályázati támogatással érintett projekteknek az önerő kiegészítéséhez, valamint az előfinanszírozáshoz nyújtott hitelrészen felüli hitelrésze a 2012-re esedékes bankadó adóalapját csökkenti. A banki különadóval szemben ekként érvényesített levonások mértéke nem haladhatja meg a banki különadó 30 százalékát.
A Kormány megerősíti elkötelezettségét a magyar gazdaság növekedési pályára állításában, egyben kijelenti, hogy elengedhetetlennek tartja a bankrendszer szerepvállalását a növekedés ösztönzésében és fenntartásában.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.