Rogán tovább faragná a jegybanktörvényt

A bizottság délelőtti ülésén jelenlévő Simor András, a jegybank elnöke azt kérte, hogy szánjanak több időt a törvény előkészítésére. Rogán Antal, a gazdasági és informatika bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy elegendő lesz az idő az előkészítésre és bejelentette, hogy újabb módosító indítványokat készít, amelyeket délután a gazdasági bizottság megtárgyal.

A fideszes politikus pénteken a jegybanktörvényhez már két módosító indítványt nyújtott be az Országgyűlésnek. Ezekről támogatólag nyilatkozott a bizottsági ülésen jelen lévő Simor András jegybankelnök és a kormány képviseletében Nátrán Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NMG) helyettes államtitkára.

Simor András az ülésen felhívta a figyelmet arra, hogy  érdemes megfontolni az Európai Központi Bank (EKB) jegybanktörvény tervezetéről nyilvánosságra hozott nagyjelentőségű kritikáit és  félő, hogy a gyors törvényhozásban hiba születhet. Kritikai érte - fűzte hozzá - a monetáris tagjainak számát, kinevezési rendjét, az alelnökök számát, az MNB elnökének a Költségvetési Tanácsban betöltött szerepét. 

Hozzátette: az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) delegációja nyilvánvaló tette, hogy múlt heti, idő előtti hazatérésük egyik oka a jegybanktörvény tervezete volt. Simor András szerint ezért alaposan meg kellene fontolni a módosító javaslatokat, ehhez több időre lenne szükség.

"Attól félek, hogy a jegybanktörvény idei elfogadása kicsit hazárdjáték az ország pénzügyi biztonságával" - fogalmazott az MNB elnöke azt kérve, hogy fontolják meg minden lépésnek a következményét, amelyek nagyon súlyosak lehetnek.

Rogán Antal erre válaszul azt mondta, hogy megpróbálják összefoglalni az EKB észrevételeinek jelentős részét, amelyekkel egyetértenek, azokat módosító indítvány formájában beterjesztik. Közölte: pénteken az Országgyűlés a módosító indítványokról dönt, és ha maradnak nyitott ügyek, akkor azokat zárószavazás előtti módosító indítványként is rendezni lehet. Azt mondta még, hogy a tervek szerint a parlament a két ünnep között két ülést is tart, még ott is alakítható a szöveg. Szerinte elegendő a munkához a rendelkezésre álló időkeret.

Rogán Antal pénteken benyújtott két javaslata szerint kikerülne az eredeti előterjesztésből az a rész, amely szerint az MNB alkalmazottainak havi bére nem lehet több az MNB alelnökeinek bérénél. A másik módosítás pedig beemelné a törvénybe a makroprudenciális felügyeletre vonatkozó szabályozást, mivel - ahogy az indoklás fogalmaz - ezt tartalmazta a kormány által az EKB-nak megküldött szövegtervezet; az EKB azt a változatot véleményezte, és azt támogatta.

A nemzetgazdasági miniszter múlt szerdán terjesztette az Országgyűlés elé az MNB-ről szóló törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját pénteken folytatta le a parlament, és amely a tervek szerint január 1-jén lép hatályba.

Emlékezetes, a Nemzetközi Valutaalap és az EU delegációja azért távozott idő előtt a magyarországi informális tárgyalásokról, mert az unió tisztségviselői aggódnak az új jegybanktörvény miatt.

„Annak komoly üzenetértéke van, hogy a Nemzetközi Valutaalap delegáltjai távoztak idő előtt, mert nem látták értelmét az alapfeltételekről szóló tárgyalások folytatását. Az IMF-nek kevésbé sürgős, nekünk annál inkább. Pénteken az EU részéről (Oli Rehn - EU biztos) elhangzott még egy nyilatkozat, miszerint nem kaptak garanciákat a kormány részéről a jegybank függetlenségének biztosítására, ezért szakította meg az előkészítő tárgyalásokat az EU” – mutatott rá elemzésében Bámli Károly, a Commerzbank közgazdásza.

Azzal, hogy a tárgyalódelegáció faképnél hagyott minket, még nem jelenti azt, hogy nincs esély a megállapodásra, de sajnos ezzel okot szolgáltattunk arra, hogy a nemzetközi médiumokban vezető hír legyünk, vagy a címlapokra kerüljünk – tette hozzá.

A tárgyalások várhatóan január 10-én folytatódnak, de gyors egyezségre jelenleg nem számíthatunk. A hátralévő időben a jegybanktörvény alakulása a leginkább meghatározó belföldi esemény. Az IMF-EU páros ugyanis a központi bank függetlenségének sértetlenségét akarja látni, és ennek függvényében alakíthatja hazánk biztonsági hitelének feltételrendszerét – írja az elemző.

Kiemelte: szigorúan a jelenlegi információk ismeretében a megállapodást még kockázatok övezik. Éppen ezért a holnap esedékes kamatdöntő ülésen megnőtt a kamatemelés esélye.

„Az IMF jelentette horgony hiánya továbbra is jelentős ingadozásoknak teszi ki a magyar eszközöket, amelyek az utóbbi időben látott erősödésüket szinte csak a várt Valutaalap-együttműködésnek köszönhették” – vélekedett Barta György, a CIB Bank vezető közgazdásza.

„Rosszabb globális hangulat esetén ismét nőhet az ország sérülékenysége, és előfordulhat olyan piaci helyzet, mely visszakényszerítheti a kormányt a tárgyalóasztalhoz, illetve szerényebbé teheti saját elvárásait (és nem csupán a jegybanktörvény terén, hanem a hitel egyéb kondícióit illetően is)” – tette hozzá.