Nyugdíjvagyon nélkül majdnem 7 százalék lenne a költségvetési hiány

A múlt héten publikált ESA-95 szerinti gyorsbecslésünk szerint a magán-nyugdíjpénztári bevétellel (9,7 százalék vagyon és 0,2 százalék hozam típusú bevétel) mintegy 3 százalékos GDP arányos többlet alakulhatott ki 2011-ben az államháztartásban (helyi önkormányzatokkal együtt), anélkül 6,9 százalék lehetett a tavalyi hiány - írják az OTP elemzői.

A központi költségvetés 1718,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, az elkülönített állami pénzalapok többlete 67,2 milliárd forintot ért el, a társadalombiztosítási alapok hiánya 83,3 milliárd forint volt.
Az NGM a 2011. szeptember végén közzétett eredményszemléletű prognózisában a 2011-es konszolidált államháztartási egyenleget +1090 milliárd forintra várta (a GDP +3,9 százaléka; a többlet oka a nyugdíjpénztári vagyon átvétele).

Az előrejelzéshez tartozó központi költségvetés pénzforgalmi hiányt 1452 milliárd forintban határozta meg akkor a pénzügyi kormányzat. A központi költségvetés pénzforgalmi egyenlegét később több lépcsőben 1531 milliárd forintra módosították, emlékeztet az OTP Elemzési Központ elemzése.

„A 2011-es pénzforgalmi hiány adattal kapcsolatban néhány tételt érdemes megemlíteni, amelyekkel korrigálva az adatot, pontosabb képet kaphatunk a költségvetési alapfolyamatok elemzéséhez. A korrekciók egy csoportját módszertani okok miatt indokolt végrehajtani, a másik csoportba a költségvetésben szereplő egyszeri tételek tartoznak. A pénzforgalmi egyenleget érintő harmadik korrekció a költségvetésben elszámolt nyugdíjvagyon. Ezek a korrekciók összesen 289 milliárd forinttal javítják az egyenleget” – vélekedett Kondra szilárd.

„A tegnap publikált tényadatokat és a korábbi kormányzati előrejelzéseket alapul véve a nyugdíjvagyon nélküli tavalyi eredményszemléletű egyenleg a GDP -6,6 százaléka lehetett. A múlt héten publikált ESA-95 szerinti becslésünk szerint a magán-nyugdíjpénztári bevétellel (9,7 százalék vagyon és 0,2 százalék hozam típusú bevétel) mintegy 3 százalékos GDP arányos többlet alakulhatott ki 2011-ben az államháztartásban, anélkül 6,9 százalék lehetett a tavalyi hiány” – áll az elemzésben. Ezt a ténybecslésünket a tegnap publikált adatok után egyelőre nem módosítják az elemzők. „A tegnapi adatok szerint elképzelhetőnek tarjuk, hogy az egyenleg néhány tized százalékponttal kedvezőbb lett, különösen figyelembe véve az a várakozásunkat, hogy a helyi önkormányzatoknál az eredeti NGM becslésnél alacsonyabb lehetett a tavalyi hiány” – tették hozzá.

Azok a tételek, amelyekkel módszertani okok miatt indokolt korrigálni az adatot mintegy 696 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleghez vezetnek:

A MOL részvénycsomag megvásárlására fordított mintegy 500 milliárd forint kiadásként szerepel a pénzforgalmi adatok között, holott az ESA95 szerint a részvényvásárlás nem egyenlegrontó tényező.

A hiányszámban ugyancsak egyenlegrontó tényezőként szerepel a megyei önkormányzatok adósságának átvállalása, mely miatt mintegy 196 milliárd forint pénzforgalmi kiadást könyveltek el a központi költségvetésben. Ez a kiadás ugyanakkor a konszolidált államháztartási egyenleget nem érinti, mert az önkormányzatok adóssága korábban is része volt a konszolidált államadósságnak.

A pénzforgalmi egyenlegben szereplő egyszeri tételekkel történő korrekció közel 43 milliárd forinttal kedvezőbb egyenleghez járul hozzá.

Az NGM közleménye szerint az Európai Bíróság ítélete alapján pénzforgalomban 220 milliárd forint ÁFA visszautalás rontotta az egyenleget - korrekció után kedvezőbb egyenleg

A MÁV-tól mintegy 50 milliárd forint adósságot vállalt át a kormány - korrekció után kedvezőbb egyenleg

Az MFB-ben mintegy 120 milliárd forint tőkeemelést hajtott végre a kormány - korrekció után kedvezőbb egyenleg

A szektorális különadók és a pénzügyi különadó értéke várakozásunk szerint összesen 347 milliárd forint volt - korrekció után kedvezőtlenebb az egyenleg

A pénzforgalmi egyenlegben szereplő nyugdíjpénztári bevétellel történő korrekció várakozásunk szerint mintegy 450 milliárd forinttal kedvezőtlenebb egyenleghez járul hozzá.

A költségvetésbe csatornázott magán-nyugdíjpénztári vagyon értéke várakozásunk szerint mintegy 450 milliárd volt 2011-ben (529 milliárd forint volt az eredeti terv, de a tb-alapok pénzforgalmi hiánya mintegy 80 milliárd forinttal magasabb lett, mint a szeptemberi NGM prognózis).

A publikált 1734 milliárd forintos pénzforgalmi hiány a GDP 6,2 százaléka, az általunk felsorolt korrekciók után kialakuló 289 milliárd forinttal alacsonyabb hiány 1445 milliárd forint, a GDP 5,2 százaléka.

Az OTP felsorolt néhány további tételt, amely ez utóbbi 5,2 százalékos számhoz képest csökkentette az államháztartás 2011-es konszolidált eredményszemléletű egyenlegét – összesen a GDP 1,4 százaléka.

A helyi önkormányzatok eredményszemléletű hiánya az NGM szeptemberi előrejelzése szerint 142 milliárd forint, a GDP 0,5 százaléka lehetett. Az egyszeri pénzforgalmi tételek – 43 milliárd forint, a GDP 0,2 százaléka. Az Európai Bíróság ítélete miatt elszámolt kiadás eredményszemléletben 68 milliárd forinttal, a GDP 0,2 százalékával volt több, mint a pénzforgalmi adat.  A MÁV kötvénykibocsátása miatt elszámolt államháztartási kiadás 35 milliárd forint, a GDP 0,1 százaléka. Az MNB 2010-es nem realizált eredménye miatt 2011 első félévében megvalósult tőkejuttatás értéke 29 milliárd forint volt, a GDP 0,1 százaléka. A Bankszövetség és a kormány közti megállapodás szerint a bankok a végtörlesztéshez kapcsolódó veszteségek 30 százalékát leírhatják a bankadóból. A költségvetés egyenlege emiatt a GDP 0,3-0,4 százalékával lehetett alacsonyabb.