Az IMF nem spekulál ellenünk – De akkor ki a hibás a csúszásért?

Ez attól függ, hogy az EU mikor enged – válaszolta Suppan Gergely arra a kérdésünkre, hogy mikor kezdődhetnek el a tárgyalások a nemzetközi szervezetekkel. Így az EU-val való viszonyunkra egyszerűsödik le a tárgyalás kérdése. A TakarékBank elemzője szerint ez abból is látszik, hogy az IMF csak homályosan utal arra, hogy a kormánynak elkötelezettséget kell mutatnia a makrogazdasági stabilitás irányába.

Jogos a kormány kritikája, hogy nem elsősorban miattunk csúsznak a tárgyalások – hangsúlyozta a közgazdász. Miért várnak el az IMF-hitelért cserébe olyan dolgokat Magyarországtól, amit Pakisztántól vagy Bangladestől nem? – vetette fel a közgazdász. „Persze, az EU tagjai vagyunk, ezért kell bevonni a tárgyalásokba az uniót, és magasabb szintet várnak el tőlünk.”

„Ha az EU megadja az engedélyt, akkor kezdődhetnek a tárgyalások. Fellegi Tamás Washingtonban már utalt arra, hogy az IMF-nek nem számítanak a jogi dogok, csak az EU-val szüntessük meg a vitás kérdéseket” – hangsúlyozta Suppan Gergely. A közgazdász leszögezte, hogy egy ország finanszírozásának semmi köze sincs a bírák nyugdíjazásához.

Az EU és a kormány viszont oda-vissza passzolja a labdát – folytatta a közgazdász. „Havonta van egy forduló, ezért csúszik a tárgyalási folyamat. Az Ecofin is csak egy hónapba egyszer ülésezik” – tette hozzá. Emlékezetes, a pénzügyminiszterek tanácsa a hónapban korábban elfogadta, hogy jövőre részlegesen függesszék fel az EU-s forrásokat.

A lassú ügymenet miatt nem csak a kormányt tartja hibásnak az elemző. Suppan úgy fogalmazott, hogy most megleckéztet minket az EU akkorábbi intézkedések miatt. José Manuel Barroso tavaly kérte Orbán Viktort, hogy ne fogadják el a jegybanktörvényt, mégis elfogadták. A végtörlesztést és a szektorális különadókat sem nézhették jó szemmel – sorolta az okokat kérdésünkre a TakarékBank vezető elemzője.

Ugyanakkor azt is elmondta, hogy meglátása szerint az IMF nem spekulál arra, hogy meggyengüljünk. A második félévben jobb lesz a nemzetközi hangulat, Európában is véget érhet a recesszió, Németország gyorsulni fog, Magyarországon pedig napokon belül felavatják a Mercedes üzemet, ami elkezd termelni. „De bármikor megreccsenhet a hangulat” – tette hozzá.

Van néhány szimbolikus kérdés, mint például a monetáris tanács tagjainak eskütétele az Alkotmányra. „Ez igazából szintén nem lenne fontos kérdés a finanszírozás szempontjából.”

A kormány azt kommunikálja, hogy meg szeretne egyezni a nemzetközi szervezetekkel. „Orbán még március 14-én küldött egy levelet Barrosónak amiben kéri, hogy gyorsítsák fel a folyamatokat” – emlékeztetett Suppan. A befektetők ugyanakkor azt látják, hogy csúszik a megállapodás.

Ha az EU elé leteszünk egy programot, amellyel megszüntethetik ellenünk a túlzott-deficiteljárást, és a kohéziós források megvonását is visszavonják, akkor ezzel a programmal „2 nap alatt megállapodhatunk az IMF-fel” – mutatott rá a TakarékBank vezető elemzője.

A különadókat jövőre kivezetik, erre megvan az ígéret, az idei miatt pedig lesz probléma – vetett fel a tárgyalások szempontjából egy újabb érzékeny kérdést az elemző.

Az EU szerint újabb intézkedéseket kell hozni, hogy teljesüljenek a hiánnyal kapcsolatos célok, ugyanakkor Suppan úgy látja, ha újabb megszorításokat vezet be a kormány, akkor a vártnál jobb is lehet a deficit. „Eltúlzott lehet az EU kérésre” – vélekedett. Az elemző ezt azzal magyarázza, hogy akár teljesülhet is a fél százalékos növekedési cél, amelyet a kormány prognosztizál.

Az EU jelenlegi prognózisa stagnálás közeli, de ha a második félévben belátják, hogy a folyamatok nem is olyan rosszak, mint ahogy látták, akkor módosíthatják a várakozásaikat.

A növekedési előrejelzések a mélypontról már kezdenek javulni. A magyar prognózisok elindultak felfelé, az intézmények pedig 3 hónapos késéssel követhetik ezeket, mondta Suppan Gergely. Elképzelhető tehát, hogy „túlszigorítás” következik be.

Hogy mennyire őszinte a kormány megállapodási szándéka, azt nem tudja megítélni az elemző. De a kommunikáció gyors megállapodást sugall. Már májusban megszülethet a megegyezés, de akár elcsúszhat augusztusig is.

Vannak olyan hangok, hogy esetleg nem is szükséges megegyezni az IMF-fel, de az elemző meglátása szerint ez nem megalapozott feltevés.

A forint 10 egységet erősödhetne a megállapodásra az euróval szemben, és az államkötvények hozamai 100-150 bázisponttal mérséklődhetnének. „Ezért érdemes megállapodni. Stabilitást hozna” – húzta alá.

Suppan Gergely nem ért egyet az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) vezérének, Töröcskei Istvánnak a nyilatkozataival sem, miszerint még a megegyezés előtt kibocsáthatnánk devizakötvényeket.

Lehet, hogy el tudnánk adni a kötvényeket, de óriási árat fizetnénk érte – vélekedett.

Eddig idén 15-20 milliárd forintba került, hogy nagy hozamfelárat fizetünk a bizonytalanság miatt. „Ez még nem a világvége, de hosszabb távon ez súlyosbodna.”