MNB: Csökken a háztartások jövedelme

Rövid távon lassuló növekedésre számít az MNB, és a legfrissebb előrejelzésük a hazai gazdaság lassulásával számol. A tavaly év végi növekedési adat kedvezőbb lett ugyan a vártnál, azonban ezt jelentős részben egyedi, a mezőgazdasági és — az állami infrastrukturális beruházások miatt — az építőipari szektorok teljesítménye magyarázza. Ezeknek a hatásoknak a kifutásával a növekedés mérséklődése várható idén.

A háztartások munkajövedelmének és közvetlen költségvetési juttatásainak csökken a reálértéke idén, ezért 2012-ben a lakosság fogyasztási kiadásainak csökkenésére számít a központi bank, és jövőre is csak enyhe növekedést várnak.

A bizonytalan konjunkturális kilátások és a szigorú hitelfeltételek következtében a vállalati beruházások továbbra is visszafogottan alakulhatnak, az egyedi nagyberuházásoktól eltekintve a beruházások csak az amortizáció pótlását fedezik. Az alacsony beruházási aktivitást valószínűsíti a vállalatok romló profithelyzete is. A visszafogott belső kereslet mellett — a kedvezőtlen globális növekedési kilátások miatt — az export dinamikája is várhatóan lassul. A kibocsátási rés 2012-ben tovább nyílhat, majd a jövő évtől fokozatos záródása ellenére is negatív marad, vélik a jegybank szakértői.

Csökkenhet a foglalkoztatás

Az elkövetkező két évben fennmaradnak a laza munkapiaci feltételek. A kormány aktivitás növelését célzó intézkedései hatására a munkakínálat korábbi bővülése az előrejelzési horizontunkon tovább folytatódhat. A foglalkoztatási folyamatokat azonban továbbra is a gyenge konjunkturális kilátások határozzák meg, ezért rövid távon csökkenhet a foglalkoztatás, és érdemi létszámbővülés a következő két évben a versenyszférában nem várható. Ezzel összhangban a munkanélküliség tovább emelkedhet.

Csökken a jövedelem is
 
2012-ben a háztartások rendelkezésre álló jövedelme érzékelhetően csökkenhet. A lakosság jövedelmi helyzete az előrejelzési horizont első felében romlik, enyhe növekedésre csak 2013-ban számít a jegybank szakértői stábja.

„Az alacsony keresetűeknél a minimálbér-emelés és a bérkompenzáció szinten tartja ugyan a nettó nominális béreket, azonban a vártnál magasabb infláció miatt a jövedelmük vásárlóértéke csökken. Ráadásul a költségvetési hiánycél teljesülését prioritásként kezelő kormányzati intézkedések a háztartások közvetlen költségvetési juttatásait is csökkentik” – hangsúlyozzák.

Válság előtti szint felett a megtakarítás

A megtakarítási ráta továbbra is a válság előtti szintek felett maradhat. A devizahitelek végtörlesztése érdemben javította a programban részt vevő háztartások vagyoni helyzetét, de ennek fogyasztásra gyakorolt pozitív hatása vélhetően csak hosszabb távon érvényesülhet. Ugyanakkor rövid távon a fogyasztási-megtakarítási döntéseket a bizonytalan gazdasági környezet következtében továbbra is erős óvatossági megfontolások jellemezhetik, így a megtakarítási ráta még mindig a válság előtti szint fölött alakulhat.

2011-ben enyhén tovább növekedett a gazdaság külső finanszírozási képessége. Az egyes szektorok megtakarítási folyamatát az államháztartási lazítás határozta meg. Az állam — nyugdíjpénztárak nélkül vett — finanszírozási igényének jelentős, a GDP 7 százalékára történő emelkedésével szemben a vállalatok és a háztartások pénzügyi megtakarítása nagymértékben emelkedett.

A vállalatoknál  döntően a továbbra is gyenge beruházás, illetve az Európai Bíróság által megítélt áfa-visszatérítés elszámolása áll a magasabb megtakarítás hátterében. A lakossági szektorban a magasabb jövedelmű és kisebb fogyasztási hajlandóságú rétegeknek kedvező adóátalakítás, a reálhozamok kifizetése és a végtörlesztési program jelentős hitelcsökkentő hatása növelte a pénzügyi megtakarítást. Emellett a 2011 végén jelentős mértékben emelkedő EU-transzferek is tovább javították a belföldi szereplők nettó pénzügyi pozícióját.

2011-ben a hiteltörlesztés — és így a nettó finanszírozási képesség — növekedéséhez jelentősen hozzájárult a végtörlesztési program, amely az éves GDP közel 2 százalékával csökkentette a lakosság hiteleit.

A vállalati szektorban a banki hitelek mellett a külföldi tulajdonosi hitelek esetében is jelentős mértékű volt a törlesztés. Ugyanakkor a vállalat külföldi forrásairól alkotott képet fontos kiegészíteni azzal, hogy a részesedés jellegű forrásokban nem tapasztalt visszaesést a központi bank, amit az magyarázhat, hogy a vállalatcsoporton belül igen gyakori az átjárás a hitel és a részesedés típusú finanszírozási források között.

A várhatóan tovább emelkedő külső finanszírozási képesség növekvő forráskivonást valószínűsít. A belső kereslet további mérséklődése, illetve a cserearányok javulása a következő években is növelheti az áru- és szolgáltatásegyenleg többletét, amihez 2013-ban a gyorsuló külső konjunktúra és a növekvő autóipari exportteljesítmény is hozzájárulhat.

Összességében az ország nettó megtakarítói pozíciója a következő években tovább emelkedhet, és a finanszírozási szempontból fontos, alulról számított külső finanszírozási képesség 2013-ra elérheti a GDP 5,7 százalékát. Ez a folyamat ugyanakkor azt is jelenti, hogy növekvő mértékben folytatódhat az adósságjellegű források kiáramlása a gazdaságból. Az állampapírpiac külföldi szereplőkre való ráutaltságát figyelembe véve ez a külföldi bankok fokozódó forráskivonásában ölthet testet.

Az EU/IMF-megállapodás nagyban elősegíti azt, hogy a nettó külső adósságunk rendezett módon, a gazdasági növekedést nem hátráltatva csökkenjen.

Az állam és a bankrendszer között kiszorító hatás léphet fel. A bankrendszer finanszírozási modellváltását nemcsak a bizonytalan globális környezet nehezíti, hanem az állam kiszorító hatása is. A bankoknak nemcsak egymással, hanem az állammal is versenyezniük kell a hazai forrásokért. Ez különösen azért lehet kritikus, mivel mind az állam, mind pedig a bankrendszer jelentős forrásmegújítási igénnyel jelentkezik a következő években. Az EU/IMF-megállapodás ezt a kiszorító hatást is mérsékelheti – írja a jegybanki jelentés.