Bajban a magyar gazdaság - A válság legsötétebb időszakát idézi az index

Az első három hónap legnagyobb vesztese Magyarországon az elektronikai ipar (beleértve a számítástechnikát is), amelynek 12%-os zuhanását, a második és harmadik legnagyobb feldolgozóipari ágazat, az élelmiszeripar 7,8%-os, valamint a járműipar 6,4%-os növekedése nem tudta teljes egészében ellensúlyozni.

A magyar feldolgozóipar számára továbbra is a kereslethiány jelenti a legnagyobb akadályt, amit nyugodtan nevezhetnénk akár globális kereslethiánynak is, hiszen ebben a negyedévben már világosan megdőlni látszik az a korábbi években stabilnak tűnő trend, miszerint az exportra való termelés biztos hátteret jelent a vállalatoknak. Ma már nem különülnek el markánsan az exportra és a hazai piacra termelő feldolgozóipari vállalatok, és a foglalkoztatottak száma szerint sem találunk jelentős különbségeket.

A külföldi kereslethiányra panaszkodók aránya egy éve emelkedik, és újra kezdi megközelíteni, a válság idején mért szinteket. A trend olyannyira meredeken emelkedik, hogy szinte biztosan nem egy egyszeri sokkhatásról van szó, hanem egy elhúzódó, lassan eszkalálódó folyamat lehet a háttérben, aminek az elmúlása is hosszabb időt vesz majd igénybe.

Mindez a bizalmi indexen is jól látszik: jelentősen romlottak a belföldi és a külföldi rendelésállományok, igen kedvezőtlen mértékben változtak a késztermék készletszintek, és a termelési prognózis is romlott. Mindezek miatt a bizalmi indikátor 4 pontot zuhant az előző negyedévhez képest, és jelenleg 39 ponton áll, ami már csak 4 pontos lemaradást jelent a válság legrosszabb időszakához képest.

Ismerve a makrogazdasági kilátásokat, rövid távon nem számítunk az export rendelésállomány jelentős emelkedésére, ezért a termelés növekedésének további csökkenése, valamint a készletek további emelkedése várható, ami mind a bizalmi, mind pedig a barométer indikátort könnyen a válság idején mért értékek szintjére lökheti a következő fél év során – vélekednek a Kopint-Tárki kutatói.