Hollande direkt kereste az ütközési pontokat Merkellel

Ez volt az elnök első fellépése az EU-csúcson, és természetesen François Hollande mindent másként akart csinálni, mint az elődje. Az Élysée-palota új ura nem csóválta a fejét, és nem is lóbálta a lábait nyugtalanul, mint Nicolas Sarkozy, nyílegyenesen  és mozdulatlanul állt a mikrofon mögött és elődjével ellentétben azt hangsúlyozta, hogy miben vannak különbségek "Madame Merkellel". "Merkel az eurókötvényekben hosszú távú perspektívákat lát az európai integrációra nézve" – hangoztatta a szocialista elnök, hozzátéve, hogy számára a kötvények kiindulópontot jelentenek.

Hollande kiemelte, hogy az euróországok régi adósságait nem lehet közös üggyé tenni, de az új államkölcsönöket rövid távra talán eurókötvényekbe lehetne kezelni, mert ez tehermentesítené azokat az országokat, amelyeknek a piacokon magas kockázati felárakat kell fizetniük.

"Az eurókötvények megjutalmazzák a vétkeseket" alcím alatt a Handelsblatt a továbbiakban arra mutatott rá, hogy a spanyolok örömmel fogadták a javaslatot, hiszen közvetlenül a csúcs előtt Rajoy spanyol kormányfő közölte, hogy országa egy idő után nem tudja majd finanszírozni az államháztartást a 6 százalékos vagy ennél is magasabb hozammal értékesített államkötvényekkel. Úgy tűnik, hogy Hollande a dél-európai érdekek szószólójaként szeretne fellépni az adósságválságban. Ugyanis egy másik pontban is előzékeny Spanyolország irányában. Hollande az EKB segítségével szeretné végrehajtani a mentőcsomagot, miközben Merkel mereven elutasítja azt az elképzelést, hogy a válságkezeléshez mozgósítsák az EKB tartalékait. Az EKB bevonása igen jól jönne Madridnak, hiszen az ország a mai napig szenved az ingatlanpiaci buborék miatt nagy veszteségeket elkönyvelő bankszektor miatt.