BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Magyarországnak meg kell dolgoznia a hitelessége visszaszerzéséért

A Magyarország iránti bizalom helyreállításának és megtartásának fontosságáról beszéltek a Költségvetési Tanács tagjai az Állami Számvevőszék keddi, "Államadósság és gazdasági növekedés" című budapesti konferenciáján.

Az eseményről, amelyen többek között a Költségvetési Tanács tagjai, Kovács Árpád, Simor András és Domokos László is előadást tartottak, az ÁSZ a honlapján számolt be. Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke úgy vélekedett: az új konvergencia program intézkedései várhatóan elegendőnek bizonyulnak ahhoz, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficit eljárás alól, a bizalom rövid távú helyreállítása, majd fenntartása azonban kulcskérdés.

Kifejtette, hogy 2011-től megújuló válságkezelési stratégiákat lehetett látni az Európai Unóban, ahol kényszerítő feltétellé vált a pénzügyi stabilitás megőrzése.

„Ez azonban mindenütt fékezi a gazdasági dinamizmust, a válságból való gyors kilábalást, társadalompolitikai kockázatokat hoz. Meg kell találni a megfelelő harmóniát a stabilitási és a dinamizálási érdekek között" - mondta Kovács Árpád a beszámoló szerint.

A Költségvetési Tanács elnöke kifejtette, az EU-tagállamok válságkezelésében több volt az azonosság, mint a különbség, Magyarország azonban ebben a tekintetben szélső pontot jelent: a 2008-2009-es időszakot óvatos kivárás, kiadáscsökkentés jellemezte, 2010-2011-ben pedig egy hiperaktív, aktivista beavatkozás következett. „2012-re egyértelművé vált, hogy fordulatra van szükség, ami egy óvatosabb, a hatásmechanizmusokra jobban figyelő magatartást jelent" - mondta Kovács Árpád.

Hozzátette: a 2012-es költségvetésben előirányzott egyenlegjavulás eredményeként a büdzsé hiánya alacsony lesz, minden bizonnyal tartható a 2,5 százalékos deficitcél, miközben az adósságdinamika szempontjából kulcskérdés az EU/IMF megállapodás megkötése.

„Meg kell győznünk partnereinket, hiszen közös az európai kockázatközösség, hogy amit teszünk, azt őszintén, az együttműködés szándékával és nem taktikai okokból tesszük" - mondta előadásában Kovács Árpád.

Domokos László, az ÁSZ elnöke a beszámoló szerint ugyancsak a hitelesség fontosságáról beszélt. Elmondta: egy ország hitelessége nagy érték, s Magyarországnak különösen meg kell dolgoznia a hitelessége visszaszerzéséért. Ebben sokat segíthet, ha az ország kikerül a túlzott deficit eljárás alól.

Kifejtette, hogy a gazdasági növekedés és az egyensúly között pozitív kölcsönhatás is érvényesülhet, különösen a világgazdaság kedvező korszakaiban. Természetesen felmerül a kérdés - napjaink vitái belföldön és külföldön is erről szólnak -, hogy kedvezőtlen világpiaci feltételek esetében a növekedésre vagy az egyensúly javítására kell-e elsősorban erőfeszítéseket tenni - mondta Domokos László.

Az Állami Számvevőszék elnöke szerint anélkül, hogy a fenti kérdést megválaszolnánk, két fontos elemet érdemes kiemelni. „Az első a jó költségvetési politika, amely nem egyszerűen a kiadások csökkentésében gondolkodik, hanem a közkiadásoktól olyan értékteremtést vár el, amely hosszabb távon pénzügyileg is megtérül. A másik elem a hitelesség. Ennek megteremtésében nemcsak a kormányzatnak van feladata, hanem az egyéb közintézményeknek, köztük a Költségvetési Tanácsnak is. A tanács megalapozott véleményeivel jelentősen hozzájárulhat a hazánkkal szembeni bizalom növekedéséhez" - idéz az ÁSZ beszámolója az elnök előadásából.

A Költségvetési Tanács munkáját támogató szakmai tanácskozáson Domokos László kifejtette, hogy a Magyarországgal kapcsolatos makrogazdasági prognózisok esetleges tévedései és pontatlanságai azt mutatják, hogy a mai, bizonytalan gazdasági környezetben komoly szakmai kihívást jelent megbízható előrejelzést készíteni.

„Az előrejelzések egyfajta bizalomnak is a kifejezői. Elhiszik-e az elemzők, és itt kiemelten gondolok az Európai Bizottság és az IMF elemzőire, hogy a magyar kormányzat reális feltételezésekre építi költségvetési politikáját és mindent megtesz a kitűzött hiánycél elérése érdekében. Ebből is látszik, hogy egy ország hitelessége nagy érték. Magyarországnak különösen meg kell dolgoznia a hitelessége visszaszerzéséért. Ebben sokat segíthet, ha kikerülünk végre a túlzott deficit eljárás alól" - mondta Domokos László.

Simor András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke szerint Magyarország azért került válságba, mert adósságállománya olyan szintet ért el, ami a piacok szemében sebezhetővé tette az országot. Azt is figyelembe kell venni, hogy egy ilyen magas állományt nem lehet egyik évről a másikra lecsökkenteni - mondta Simor András.

A Költségvetési Tanács tagja a konferencián az államháztartás középtávú pozíciójáról készített MNB-elemzést mutatta be. Hangsúlyozta, hogy a technikai kivetítés nem tekinthető előrejelzésnek. „Ez azt jelenti, hogy nem a legvalószínűbb, hanem a változatlan gazdaság- és szakpolitikák feltételezése mellett várhatóan megvalósuló hiány- és adósságpályát mutatjuk be. Mivel 15 évről beszéltünk, így a makrogazdasági és gazdaságpolitikai bizonytalanságok kumulálódnak" - tette hozzá.

Ismertette, hogy az MNB kivetítésének eredményei szerint a 2011 végén 80 százalék feletti GDP-arányos államadósság 2026-ra 60 százalék alá mérséklődhet. Simor András szerint a Alaptörvényben megfogalmazott 50 százalékos adósságráta 15 éven belül történő eléréséhez további lépések, így vagy magasabb növekedés, vagy a befektetők bizalmát erősítő, alacsonyabb finanszírozási költséget biztosító lépések, vagy pedig további fiskális egyenlegjavítás szükséges.

Hangsúlyozta, hogy a Széll Kálmán Terv 2.0 intézkedései tartósan - 2015-től évente 1,4 százalékkal - javítják az államháztartás elsődleges egyenlegét, így kulcsfontosságúak az adósságráta csökkentése szempontjából.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.