Elemző: Az adóváltozások okozzák a magas inflációt

„A meglepetést elsősorban az egyéb cikkek, üzemanyagok árai okozták, de a vártnál kisebb árnövekedés volt a ruházati cikkeknél, és a vártnál nagyobb mértékű visszaesés a tartós fogyasztási cikkeknél is, míg a szolgáltatások árai szintén a vártnál kisebb mértékben növekedtek” – írja Suppan Gergely. A TakarékBank elemzője megjegyzi, a maginfláció 4,8 százalékra emelkedett.

Úgy véli, hogy a viszonylag magas inflációt nagymértékben az adóváltozások okozzák, mivel az adóváltozásokat kiszűrve az infláció 3,1 százalék lett volna.

Egy hónap alatt az élelmiszerek 0,3 százalékkal , egy év alatt pedig 4,1 százalékkal növekedtek. A ruházati cikkek 0,9 százalékos havi növekedése elmaradt a szezonálistól, így egy év alatt 2 százalékon maradt a drágulás üteme.

Az egyéb cikkek 1,4 százalékkal, ezen belül az üzemanyagok árai 3,6 százalékkal csökkentek, míg egy év alatt 7,7 százalékkal, illetve 14,4 százalékkal emelkedtek. A szeszes italok, dohányáruk egy hónap alatt 0,6 százalékkal drágultak, így egy év alatt 13,2 százalékra nőtt a drágulás mértéke. A szolgáltatások árai 0,1 százalékkal csökkentek egy hónap, illetve 3,8 százalékkal drágultak egy év alatt.

A tartós fogyasztási cikkek árai egy év alatt 1,3 százalékkal csökkentek, így ebben az árucsoportban sem az áfa emelés, sem a forintgyengülés nem jelentkezett – vélekedett Suppan Gergely.

„A következő hónapokban 5,3-5,4 százalék körül alakulhat az infláció, júniusban jelentősen estek az üzemanyagárak. Az olajárak meredek visszaesése az inflációt a korábbi várakozásokhoz képest kissé alacsonyabb pályán tarthatja” – írja az elemző.

A közelmúltban bejelentett új adók ugyan növelik az inflációt, ezt azonban nagyrészt ellensúlyozhatja a továbbra is igen gyenge belső kereslet. Ezek hatására szeptemberre 5,5 százalék fölé emelkedhet az infláció – de elképzelhető, hogy a korábban várt 6 százalékot nem éri el –, azonban bázishatások (tavaly novemberi jövedéki adóemelések kiesése) miatt decemberre 5 százalék közelébe mérséklődhet – hangsúlyozza.

Bázishatások miatt (januári áfa emelés) jövő év elején tovább mérséklődhet az infláció, ezt azonban tompíthatja a tranzakciós adó bevezetése, ami a szolgáltatások árait növeli. Így a jövő év közepéig fokozatosan 3,5 százalékra csökkenhet az infláció. Az idei átlagos infláció 5,4 százalék, a jövő évi 3,7 százalék lehet, azaz továbbra sem teljesül a 3 százalékos inflációs cél elérése – vetítette előre az elemző.

Suppan szerint az MNB csak akkor csökkenheti az alapkamatot, ha az IMF-tárgyalások lezárása után nemcsak az ország kockázat mérséklődik jelentős mértékben, hanem a forint árfolyama is lényegesen erősödik, hozzájárulva az infláció további csökkentéséhez.