BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Fontos tudnivalók a diákmunka adóztatásáról

Jövedelem szempontjából a diákokra is ugyanúgy tekint az adóhatóság, mint bármely munkavállalóra, ám néhány sajátságos szabályra mégis érdemes figyelni a fiataloknak – emlékeztet a vakáció kezdetére időzített tájékoztatójában a NAV.

A munkavállalás alsó korhatára ugyan 16 év, ám a nappali tagozaton tanuló diákok 15 éves koruktól már dolgozhatnak. Más munkavállalókhoz hasonlóan alkalmazhatók munkaviszonyban, egyéb jogviszonyban (például megbízási szerződéssel) vagy egyszerűsített foglalkoztatás keretében (tipikusan ilyen a babysitterek alkalmazása, a mezőgazdasági idénymunka vagy a turizmus). Létezik ugyanakkor egy sajátos foglalkoztatási forma: az iskolaszövetkezetben munkát végző nappali tagozatos tanulóké, illetve a tanuló- vagy hallgatói szerződés és együttműködési megállapodás alapján történő munkavégzés.
Mindegyik esetben szükség van arra, hogy a fiatal rendelkezzen adóazonosító jellel, a 16 százalékos személyi jövedelemadót ugyanis minden esetben le kell vonnia a munkaadónak.

Alapszabály szerint a nappali tagozatos tanulók, hallgatók egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, ezen túl a munkaviszonyban állók jogosultak táppénzre és nyugdíjra is. A járulékalapot képező jövedelem után ennek érdekében 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékot, továbbá 10 százalék nyugdíjjárulékot fizet a munkáltató.

Ha a tanulóval megbízási szerződést kötnek, jövedelme önálló tevékenységként is adóköteles, ez után lehetséges a költségelszámolás tételesen, vagy tízszázalékos költséghányad alkalmazásával. Az így alkalmazottak nem lesznek automatikusan biztosítottak, ehhez a havi díjnak el kell érnie a minimálbér 30 százalékát, 27 900 forintot. Ilyenkor a diák után a foglalkoztatója 10 százalékos nyugdíj- és 7 százalékos egészségbiztosítási járulékot fizet.

Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott diákokra a felnőttekhez hasonló szabályok vonatkoznak: alkalmi munkánál korlátozott az időtartam, ellenértéke bérjövedelemnek minősül. A másik két foglalkoztatási formához hasonlóan a közterheket a munkáltató fizeti, bevallást akkor kell benyújtani, ha a tanulónak ezen és az ösztöndíjon kívül egyéb jövedelme is van. Hasonló a szabály az iskolaszövetkezetnél is: ezek a diákok nem biztosítottak, járulékot nem kell fizetni utánuk.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.