Orbán: a gazdaságpolitikának semmi köze a forint árfolyamához

A kormányfő napirend előtti felszólalásban azt mondta: az ország két évvel ezelőtt a pénzügyi szakadék szélén állt, hajszálnyira az államcsődtől. A kormány erre szavai szerint 180 fokos politikai fordulattal reagált.

A cél az volt - folytatta -, hogy a bankokat és a nagyvállalatokat bevonják a tehermegosztásba, a bajba jutott devizahiteleseket kimenekítsék az adósságcsapdából és a válság ellenére jelentős, a középosztályt segítő adósságcsökkentést hajtsanak végre - mondta.

"Ezzel nagy nemzetközi vihart kavartunk. (...) Mi eltökélten azt álláspontot képviseltük mindhárom kérdésben, hogy ez igenis jó és járható út. Az unió vezetőinek nagy része mindezt hevesen ellenezte. Két évig húzódó vita következett (...), a vita csúcspontja az volt, amikor az unió igazságtalanul felfüggesztette a Magyarországnak járó kohéziós pénzek lehívását. Ez a vita tíz nappal ezelőtt lezárult: Magyarország győzött, Európa gazdasági és pénzügyi vezetői kifejezték elismerésüket Magyarország kétéves teljesítménye iránt" - jelentette ki Orbán Viktor a kohéziós támogatások felfüggesztéséről szóló döntés visszavonására utalva.

A miniszterelnök szerint Magyarország az eurózóna gazdaságának sikerében érdekelt, ezért "szurkolunk Európának, és minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy az eurózóna gazdasága megtalálja a megoldást a saját válságára".

Az európai válságkezelés nem elég eredményes

Orbán Viktor azt mondta: az elmúlt tíz napban kiderült, hogy az európai válságkezelés még mindig nem elég eredményes, "de világossá vált, hogy a magyar út sikeres". 

"Ma már mindenki számára nyilvánvaló, hogy Magyarországon az ellenkezője történik, mint Spanyolországban, Görögországban vagy Portugáliában" - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva: Magyarország megvédte a nyugdíjak értékét, itt 80 ezerrel többen dolgoznak, mint két évvel ezelőtt, és durva megszorítások helyett megújult a társadalmi élet. Mindezek hatására Magyarország egyre tisztességesebb bánásmódra számíthat - közölte.

Soha nem látott mértékű szociális adócsökkentés jön

Munkahelyvédelmi akciótervet hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlamentben: ennek részeként a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a 25-54 éves kor közötti, képzettséget nem igénylő munkát végzők esetében és munkáltatói járulékot a felére csökkentik.

A tízpontos munkahelyvédelmi akcióterv ismertetésekor a kormányfő - napirend előtti felszólalásában - emlékeztetett a Fidesz-KDNP és a kormány közötti megállapodásra, hangsúlyozva, hogy egy "soha nem látott mértékű szociális adócsökkentésre" készülnek, megkönnyítve ezzel a hazai vállalkozásoknak a foglalkoztatást.

Közölte: a kiemelt munkavállalói csoportok esetében csökkentik a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást százezer forintos bruttó bérig.

A kisadózók adó és adminisztrációs terheinek csökkentését, számukra tételes adózás bevezetését javasolta Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint a 6 millió forint alatti árbevételű, mikrovállalkozások számára az adófizetés rendkívül egyszerű, választható formáját kínálják majd, így aki ezt választja, annak egyetlen adót kell fizetnie, főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot.

A kisadó kiváltja a társasági adót, a személyi jövedelemadót, a járulékokat és a szociális hozzájárulási adót - tette hozzá.

Azoknak a cégeknek, amelyek bevétele kevesebb, mint 500 ezer euró, az áfát csak akkor kell befizetniük, ha azt már kifizették nekik – ezzel számolnák fel ennél a vállalkozói körnél az áfacsapdát. Segítenék az árfolyamváltozások miatt rossz helyzetbe kerülő vállalkozósokat is, ugyanis az árfolyamveszteséget nem kellene majd visszapótolniuk. Végül pedig egyszerűsítenék a házipénztárak adminisztrációját.

A munkahelyvédelmi akcióterv is vitát fog kiváltani

Orbán Viktor arra számít, hogy a kormány hétfőn ismertetett munkahelyvédelmi akcióterve is vitákat fog kiváltani, de közlése szerint a kabinet ezeket a vitákat is megvívja, és nem enged a céljaiból, a munkahelyteremtésből, a munkahelyek megőrzéséből és a foglalkoztatás növeléséből.

A miniszterelnök köszönetet mondott Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek, a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek és a gazdasági bizottságnak, amiért kidolgozták azt a megoldást, amellyel a pénzügyi tranzakciós illeték megteremti a munkahelyvédelmi akciótervhez szükséges költségvetési forrásokat.

A kormány célja helyes és jó, „talán megtalálták a minisztériumban az előző szocialista kormány dokumentumait” – mondta Mesterházy Attila MSZP-elnök. A megvalósítás azonban szerinte sikertelen lesz, mert ahhoz munkahelyek, gazdasági növekedés, valamint hitelesség és bizalom kellene. Mesterházy három javaslatot tett: gyorsítsák fel az EU-források felhasználását, készüljön menetrend az euróbevezetésre, végül pedig állítsanak fel növekedési és foglalkoztatási tanácsot.

„Nem azt nézem, hogy mit mond a miniszterelnök, hanem hogy mit tesz a kormány” – jellemezte Orbán beszédét Vona Gábor. A Jobbik elnöke arról beszélt: a Fidesz nem mer konfrontálódni az egykulcsos adó nyerteseivel, a mostani terveikben pedig nincs növekedés. Az EU-csúcsról azt mondta: ez megint egy bankmentő csúcs volt.

A tízpontos csomag a kudarc beismerése – véli Jávor Benedek LMP-frakcióvezető. „Az egyszerűsített adórendszerrel a langyos vizet találták fel, azt az EVA-rendszert hozzák vissza bonyolultabb formában, amit maguk vezettek ki” – mondta.

Orbán válaszában arról beszélt: személy szerint támogatja a családi csődvédelmet, és reméli, hogy ezt törvénybe is tudják foglalni. Nagyon kevés, szinte nem is található Magyarországon olyan ember, aki megfelelő közgazdasági végzettséggel rendelkezik, de ne tartozna a liberális gondolkodók közé – mondta Orbán. Azért van szerinte „olthatatlan düh” Matolcsy György munkája iránt, mert „Magyarországon végre egy nem liberális, sikeres, történelmi tetteket végrehajtó” gazdasági miniszter van.

Orbán Viktor a parlamentben arról is beszélt, hogy semmi köze nincs a kormányzat gazdaságpolitikájának a forint árfolyamának alakulásához. Orbán szerint nem a kormány miatt 285 forint most az euró ára.

Jelentős összegeket spórolhatnak meg a munkáltatók a miniszterelnök által meghirdetett munkahelyvédelmi akciótervvel – mondta sajtótájékoztatóján Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, aki bízik abban, hogy e megtakarítások egy részét béremelésre fordítják majd a foglalkoztatók.

Interpellációk: tündérmese, Közgép, önkormányzatok

Az interpellációk közt a legnagyobb felzúdulást az MSZP-s Lukács Zoltán váltotta ki, aki arról beszélt: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter magyar tündérmesét emlegetett, és néhány száz ember számára valóban meseszerű a kormány munkája. Mit tud a Közgép és mit tud a Századvég, hogy szinte minden közbeszerzést ők nyernek - kérdezte. Fónagy János államtitkár válaszában azt mondta: azért kérnek tanácsokat cégektől, mert segíteni szeretnének a vállalatok fejlődésében.

A szintén szocialista Tóth József, a XIII. kerület polgármestere az önkormányzatok helyzetéről interpellált; azt kérdezte, miért von el a kormány sokkal többet a városoktól, mint amennyit az állam által átvett eddig városi feladatok indokolnának. Így ugyanis szerinte kevesebb jut szociális támogatásokra, óvodai ellátásokra, valamint az önkormányzatok önként vállalt feladataira is. Tállai András önkormányzatokért felelős államtitkár válaszában azt állította, hogy csak feladatarányosan vonnak el pénzt a városoktól.

Meglepő jelenetre is sor került az interpellációk alatt: az LMP-s Karácsony Gergely ellenzéki képviselőtől szokatlan módon elfogadta a kormány válaszát. A tavaly év végéig a megyék hez tartozó múzeumokról kérdezte L. Simon László kulturális államtitkárt – ezek az intézmények előbb az államhoz kerültek, majd most visszadobnák városi kézbe, nekik pedig nincs pénzük erre. A bizonytalan jövőképet nem sokban tette érthetőbbé a frissen kinevezett államtitkár sem, csupán anyit árult el, hogy voltak egyeztetések, Karácsony azonban elfogadta a választ, mondván, értékeli a változtatás szándékát.

Hosszas szavazás előtt

A nap további részében szavazásdömping jön: ugyan az eldőlt, hogy új költségvetés nem lesz már a nyáron, átírhatják a devizaárfolyamok rögzítéséről szóló törvényt, államosíthatják a babakötvényeket, változhat a cégnyilvánosságról szóló törvény is, Lázár János alá kerülhet a polgári titkosszolgálat, és dönthetnek arról is, hogy 2015-től csak az állam vagy a települések kezében lévő cégek szervezhessék a víziközmű-szolgáltatást.