A lapunk által megkérdezett 11 elemző közül a legoptimistább 0,7 százalékos, a legpesszimistább 1,3 százalékos éves visszaesést valószínűsített. A Reuters által megkérdezett elemzők prognózisainak mediánja ugyancsak mínusz 1 százalék. A KSH kedden reggel teszi gyorsbecslését, a részletes adatokat pedig egy hónappal később ismerjük meg.
Az első negyedévben a munkanaphatást figyelembe véve 1,2 százalékkal, naptári és szezonális kiigazítást figyelembe véve pedig 1,4 százalékkal csökkent a GDP éves összevetésben, az előző negyedévhez képest pedig 1,2 százalékos volt a visszaesés.
A második negyedévből eddig megismert adatok nem adnak okot derűlátásra. Az ipari termelés az első negyedévi 0,1 százalékos éves visszaesés után az első félévet már 0,4 százalékos mínuszban zárta, a mezőgazdaság feltehetően messze elmarad az egy évvel korábbi csúcsoktól, az építőipar mélyrepülése pedig feltehetően még mindig nem ért véget. A felhasználási oldalon a beruházások feltehetően megint lefelé húztak – a második negyedéves részletes adatokat csak augusztus végén publikálja statisztikai hivatalunk –, a kiskereskedelmi forgalmi adatokból – az első negyedévi stagnálás után áprilisban 2,8 százalékos, májusban 2,5 százalékos volt az éves mínusz – pedig arra következtethetünk, hogy a fogyasztás hozzájárulása sem pozitív. Ezen az oldalon a külkereskedelem az egyedüli húzóerő, a második negyedévben a mérleg többlete az előzetes adatok szerint közel 1,7 milliárd euró volt.
A piacnál valamivel optimistábbak vagyunk, szerintünk 1 százaléknál kisebb volt a második negyedévi éves GDP-csökkenés, de a második negyedév így is gyengébb lesz a január-márciusi időszaknál – mondta lapunknak Trippon Mariann, a CIB vezető elemzője. A növekedéshez egyedül az ipari termelés, illetve – a felhasználási oldalon – az export járulhatott hozzá pozitívan, de nem a beruházások és a fogyasztás visszaesését nem tudta ellensúlyozni. A sokat emlegetett Mercedes-hatásnak halvány jelei látszanak ugyan, de ez egyelőre – a teljes felfutás még hónapokba telhet – inkább csak ellensúlyozza a többi ágazatban tapasztalható visszaesést. A kilátásokat borúsabbá teszi az eurózóna gazdaságának megtorpanása: a közös pénzt használó blokkban az első negyedéves stagnálás után a piaci konszenzus szerint negyedéves összevetésben 0,3 százalékkal csökkent a GDP, Németország mutatója még pozitív lehet, de a legutóbbi havi adatok ott is egyértelműen lassulásra utalnak. Mindennek ellenére lehetséges, hogy a második negyedév volt Magyarországon a mélypont, és az év második felében, ha szerény mértékben is, de lassulhat a visszaesés üteme. Az év egészében azonban a recesszió elkerülhetetlennek látszik – ad előrejelzést a CIB szakembere.
Bár az Eurostat is csak jövő kedden teszi közzé az uniós GDP-adatsort, már borítékolható, hogy a tagállamok közül a legerőteljesebben a lett gazdaság bővült a második negyedévben – annak ellenére, hogy az éves ütem jelentősen lassult: a január-márciusi 6,9 százalékról 5,1 százalékra. A lett statisztikai hivatal tájékoztatása szerint a növekedés kiegyensúlyozott volt: a belső és a külső kereslet egyaránt húzott, az ipari termelés 7 százalékkal nőtt, és – részen az állami beruházásoknak köszönhetően – erősített az építőipar is. Az export tekintetében szerencsés körülmény, hogy az ország fő kereskedelmi partnerei – így például Észtország, Oroszország vagy Svédország – az EU számos tagállamánál jobb kilátásokkal rendelkeznek. A kivitel emiatt stabilan a lett gazdaság húzóereje maradhat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.