BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Domokos: kalodában a magyar gazdaság

Négy fő okra vezethetők vissza az államadóssághoz köthető kockázatok Domokos László ÁSZ-elnök szerint. A külföldiek felé fennálló kötelezettség nagyobb aránya, az adósságállomány alacsony hátralevő futamideje, a belföldi állampapírpiac és a forint gyenge teljesítménye, valamint a megnőtt csődkockázat jelentik a nehézséget – fejtette ki.

64,2 százalékkal növekedett az államadósság 2006 eleje és 2011 vége közt, hatalmas hitelekkel és adósságnövekedéssel tudta az ország menedzselni önmagát – mutatta be az Állami Számvevőszék elnöke most lezárult vizsgálatuk eredményét.

Két kiemelkedő eladósodási év volt: 2006 és 2008, előbbinél 15,2, két évvel később 16,2 százalékkal nőtt az államadósság. A többi évben 4,6 és 6 százalék közti volt a növekedés. 2006-ban a választás, 2008-ban az IMF/EU-hitel felvétele jelentette elsősorban Domokos szerint az adósság emelkedésének okát, ezen kívül az utóbbi időkben a devizaárfolyamok változása is rontott a helyzeten. 1407 milliárd forinttal csökkent az adósság, amikor 2011-ben a magánnyugdíjpénztári befizetések átkerültek az államhoz. Mindehhez gyenge átláthatóság párosul: 2009 óta nem mutatják be az adósság elemeinek változását.

Zárt finanszírozási pályára helyezte az országot a 2008-2009-es válságkezelés, amelynek a hatásai 2020-ig érezhetőek maradnak - véli Domokos László. Ez kalodába fogta a magyar gazdaságot szerinte. A következő három évben 10 ezer milliárd forint felett kell törleszteni, de nagy az állami garanciavállalás még hosszabb távú hatásai is: 2038-ig további 3073 milliárd forintot kell visszafizetnie az államnak. Ezek nagy részét az autópálya-építések és más ppp-programok jelentik. A nagy adósság miatt a jövőre nézve is jelentősen megnőttek a kockázatok – mondta Domokos. Emellett az adósságszerkezet is romlott az elmúlt években. Az IMF/EU hitel kedvezőtlen hatást fejtett ki az adósságra, mert a forint felől a deviza irányába mozdította el – fejtette ki az ÁSZ-elnök.

Az adósságkezelés költség- és kockázatkezelési módszereit ezért felül kell vizsgálni, mivel ez még a válság előtt jött létre – javasolja az ÁSZ a Nemzetgazdasági Minisztériumnak. Ezen kívül szükségesnek tartják, hogy legyen egy költséghatékonyságot mérő rendszer, valamint hogy szorosabb együttműködés alakuljon ki az Államadósság Kezelő Központ és a kormányzati szervek közt. Szakmailag újra kell gondolni az adósságkezelést, a Nemzetgazdasági Minisztériumon belül is – fogalmazott Domokos.

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.